Nazis ’raus!

A XX. század megmutatta mindannyiunk számára, hogy a totális ideológiák, az eltérő véleményt, a különbözőséget, a sokféleséget tagadó eszmerendszerek, az azt képviselő diktatúrák milyen következményekkel járnak.

Magyarországon ez a történelmi lecke több generáció életét keserítette meg. Mindannyiunk családjában, idősebb barátaink, ismerőseink, rokonaink körében rengetegen vannak, akik emlékeznek és tanúskodnak, akik háborúk, gyilkos ideológiák élő mementóiként emlékeztetnek minket az elfogadhatatlanra.

Jellmondatunk:  XXI. lépés a barátságos kerületért!

Programunk:Szociális fordulattal jobbítjuk az életkörülményeket!

 

l. Korszerűsítjük a Fehérvári úti Rendelőintézetet, javul az ellátás, megszűnik a szúfoltság. Gyorsítjuk a betegségmegelőzési program végrehajtását.

2. Csökkentjük a nehéz helyzetben lévők terheit, ennek érdekében felülvizsgáljuk a szociális rendeleteket. Javítjuk az idős korúak életkörülményeit.

Orbán Viktornak a Magyar Nemzetben megjelent egy két oldalas helyzetértékelő és elemző cikke -- amely a Tusnádfürdői beszédének egy bővített kiadását jelenti.

Ebben a beszédében, az éppen aktuális "Vízióit" sorolja fel. Szerinte egy Európai jobboldali időszak következik.

A válsággal kapcsolatos minden gondot és problémát a baloldal nyakába zúdít, és azt bizonygatja, hogy ezekért csak a baloldalt lehet felelőssé tenni.

A Piacgazdaságot, mint eredendő bűnt jeleníti meg, és a "piacgazdaság varázslatát" a baloldal fegyvereként mutatja be.

86 állami cég vezető testületeinek megritkításásával minden negyedik igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagtól búcsúznak.

1. Agria Volán Közlekedési Zrt.
Tőkés László János Igazgatóság Tag
Tóthné Bánszki Zsuzsanna Igazgatóság Tag
Bán Miklós Igazgatóság Tag
Vizi Gyula Felügyelő Bizottság Tag
Lay Csaba Felügyelő Bizottság Tag

2. Alba Volán Zrt.
Szilágyi Miklós Igazgatóság Tag
Orgovány István Igazgatóság Tag
Hoschek Lívia Igazgatóság Tag
Weiger János Felügyelő Bizottság Tag (Dolg.)
Magyar József Felügyelő Bizottság Tag

3.

Miről szól a Tágra zárt fülek sorozat? 


Az MSZMP által megtervezett magyar "rendszerváltás" közel

30! éves történetéről. 

A jelenlegi helyzetünk, és az abból kivezető út felismeréséhez

nélkülözhetetlen anyag.

Kőrösi Imre, volt MDF-es országgyűlési képviselő

visszaemlékezése a magyar manipulált rendszerváltás időszakától a "világválságig". 

Politikai kulisszatitkok, háttéralkuk...a mai rendszer

működésének gazdasági, politikai alapjai, okai

A szocialisták jéghegynek ütközött hajóján lázadás tört ki. No, nem nagyon nagy, nem nagyon komoly, afféle pánik-lázadás. Nem azért próbálkozott a Hagyó-féle budapesti, a volt Mozaik-csoport és a Gyurcsány-árvák alkalmi koalíciója a vezetés megbuktatásával, hogy megmentsék a hajót, vagy szervezzék az utasok mentését, hanem hogy mindenkinél előbb jussanak a mentőcsónakokhoz.

A lázadók tiszteletreméltó vállalkozásuknak a „szükséges szembenézés”, az „elkerülhetetlen nemzedékváltás”, a „megújulás” jelszavaival fogtak neki.

A XX század második felében, a II. nagy világégés után, kialakult Szocialista Világrendszer néven egy eddig csak egy országban és az is nagyon zártan, megközelíthetetlenül működő gazdasági rendszer, amelyről ferde, fals információk alapján, illetve az eszmei-politikai megközelítés alapján egy futurisztikus elképzelés megvalósulásával szembesült a Világ ka
pitalista része. Erre a kihívásra, valamint a nagy világégés gazdasági újjáépítésére és a gazdaságok működtetésére előkaparták a neoliberalista gazdaságpolitika irányelveit és kidolgozták a Piacgazdaságokat.

A polgári Szocializmus és a Közjó Kritikája
(3. rész – a gazdaságra gyakorolt hatása)


Eben a részben, a Polgári Szocializmusnak a Gazdaságra, a gazdasági helyzetre és a „Közjó”
Relatív érték többletre, és a „Közjó adományainak amortizációjára” gyakorolt hatásával foglalkozok.
Az első megközelítés:
 Milyen változásokat hoz a „Közjó” a tőkés-munkás viszonyban, megváltozik-e a kizsákmányolás, és megvalósulhat-e az „Amerikai álom”, azaz eltűnhet-e munka és tőke közötti különbség a „Közjó adományai” és a társadalmi kiegyezés által.

A Polgári Szocializmus és a „Közjó” kritikája
  ( 2. rész a társadalom szerkezete, és a döntéshozatal)
Alcím: A Demosztokrácia és a Közjó a Polgári Szocializmus társadalom modellje.

Miután az első részben, kifejtettem az eszmei-ideológiai alapját a Polgári Szocializmusnak, nézzük meg hogyan is képzelik el egy Polgári Szocialista Állam elméleti működését napjainkban. Mindenek előtt nézzük meg, hogy mi is az a „Közjó”
A Közjó fogalma:
A társadalmi közjó nem más, mint egy racionális cselekvési minták és társadalmi viszonyok által meghatározott olyan értékrend, amely a társadalom tagjai számára elfogadható egyenlőtlen viszonyok mellett képes az embernek, mint közösségi lénynek az érdekeit szolgálva a társadalom fejlődését (fennmaradását) biztosítani.

A Polgári Szocializmus és a „Közjó” kritikája
  1 rész.(eszmei-politikai kritika)


Manapság a Kapitalista termelési viszonyok között, keresi a baloldal a saját útját Magyarországon. Nem kívánok azzal foglalkozni, hogy hogyan, miért jutott idáig az egy más mese és már annyian és annyiszor elemeztük hogy többet foglalkoztunk vele a kelleténél.
Viszont ami lényeg. Népszerű és eluralkodott nézet a baloldalon az úgynevezett "Közjó" felfogás és a kapitalista viszonyok között a tőke és munka "kibékítése"a közjó által.