A szocialisták jéghegynek ütközött hajóján lázadás tört ki. No, nem nagyon nagy, nem nagyon komoly, afféle pánik-lázadás. Nem azért próbálkozott a Hagyó-féle budapesti, a volt Mozaik-csoport és a Gyurcsány-árvák alkalmi koalíciója a vezetés megbuktatásával, hogy megmentsék a hajót, vagy szervezzék az utasok mentését, hanem hogy mindenkinél előbb jussanak a mentőcsónakokhoz.

A lázadók tiszteletreméltó vállalkozásuknak a „szükséges szembenézés”, az „elkerülhetetlen nemzedékváltás”, a „megújulás” jelszavaival fogtak neki.

A XX század második felében, a II. nagy világégés után, kialakult Szocialista Világrendszer néven egy eddig csak egy országban és az is nagyon zártan, megközelíthetetlenül működő gazdasági rendszer, amelyről ferde, fals információk alapján, illetve az eszmei-politikai megközelítés alapján egy futurisztikus elképzelés megvalósulásával szembesült a Világ ka
pitalista része. Erre a kihívásra, valamint a nagy világégés gazdasági újjáépítésére és a gazdaságok működtetésére előkaparták a neoliberalista gazdaságpolitika irányelveit és kidolgozták a Piacgazdaságokat.

A polgári Szocializmus és a Közjó Kritikája
(3. rész – a gazdaságra gyakorolt hatása)


Eben a részben, a Polgári Szocializmusnak a Gazdaságra, a gazdasági helyzetre és a „Közjó”
Relatív érték többletre, és a „Közjó adományainak amortizációjára” gyakorolt hatásával foglalkozok.
Az első megközelítés:
 Milyen változásokat hoz a „Közjó” a tőkés-munkás viszonyban, megváltozik-e a kizsákmányolás, és megvalósulhat-e az „Amerikai álom”, azaz eltűnhet-e munka és tőke közötti különbség a „Közjó adományai” és a társadalmi kiegyezés által.

A Polgári Szocializmus és a „Közjó” kritikája
  ( 2. rész a társadalom szerkezete, és a döntéshozatal)
Alcím: A Demosztokrácia és a Közjó a Polgári Szocializmus társadalom modellje.

Miután az első részben, kifejtettem az eszmei-ideológiai alapját a Polgári Szocializmusnak, nézzük meg hogyan is képzelik el egy Polgári Szocialista Állam elméleti működését napjainkban. Mindenek előtt nézzük meg, hogy mi is az a „Közjó”
A Közjó fogalma:
A társadalmi közjó nem más, mint egy racionális cselekvési minták és társadalmi viszonyok által meghatározott olyan értékrend, amely a társadalom tagjai számára elfogadható egyenlőtlen viszonyok mellett képes az embernek, mint közösségi lénynek az érdekeit szolgálva a társadalom fejlődését (fennmaradását) biztosítani.

A Polgári Szocializmus és a „Közjó” kritikája
  1 rész.(eszmei-politikai kritika)


Manapság a Kapitalista termelési viszonyok között, keresi a baloldal a saját útját Magyarországon. Nem kívánok azzal foglalkozni, hogy hogyan, miért jutott idáig az egy más mese és már annyian és annyiszor elemeztük hogy többet foglalkoztunk vele a kelleténél.
Viszont ami lényeg. Népszerű és eluralkodott nézet a baloldalon az úgynevezett "Közjó" felfogás és a kapitalista viszonyok között a tőke és munka "kibékítése"a közjó által.

Lendvai Ildikó: az európai parlamenti választás kudarca után természetes az elemzés, a hibakeresés, és a javítás igénye.

Bár az MSZP nagyon sok mindent megvalósított a modernizációért, az emberek úgy érezték, ezt "kioktató módon, a felvilágosult uralkodók gesztusait elirigyelve" tette - mondta Lendvai Ildikó a Vasárnapi Híreknek adott interjújában. A szocialista pártelnök arról is beszélt: reméli, hogy a Fidesz és a Jobbik flörtjéből nem lesz házasság.

A megújulás technikai alapfeltétele a pártmunka teljes internetesítése

Az MSZP innovációs és informatikai tagozata azt javasolja a szocialista párt július 4-i kongresszusának, hogy fogadja el a párt megújításának "mszp2.0"-ás verzióját. Ezt Baja Ferenc, a tagozat elnöke jelentette be a testület szombati ülése közben tartott sajtótájékoztatóján Budapesten.

Mint elmondta, nevet kívánnak változtatni.

Az MSZP innovációs és informatikai tagozata azt javasolja a július 4-i kongresszusnak, hogy fogadja el a párt megújításának "mszp2.0"-ás verzióját. Ezt a tagozat elnöke, Baja Ferenc jelentette be a testület szombati ülését követően.

Baja Ferenc az új működési módról szólva azt mondta: az "mszp2.0" a párt egészének, a kommunikációjának és az intézményrendszerének a megújítását jelenti. Hozzátette: ehhez új alapszabályra, új eljárások bevezetésére van szükség; a pártvezetésnek pedig oda kell figyelnie tagjai véleményére.

A korrupció kivégezte a választók előtt a hét éve kormányzó szocialistákat és liberálisokat. Nincs az a (volt) szocialista vagy liberális szavazó, aki ne tudná sorolni sajátjai korrupt üzleteit, legyenek azok miniszterek vagy polgármesterek.

A korrupció elleni érvelés a Jobbiknak kedvezett: egyszerre tudta ütni a kormányon lévőket és a Fideszt. A társadalom már a válság előtt is érzékeny volt a korrupcióra, de a válság különösen érzékennyé tette a kisembert: miért én szenvedek, miért tőlem vonnak el, amikor a politikai elit nemcsak tehet a válságról, hanem még meg is gazdagodott közben?