Szeretettel köszöntelek a Magyar Szocialista Párt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyar Szocialista Párt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyar Szocialista Párt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyar Szocialista Párt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyar Szocialista Párt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyar Szocialista Párt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyar Szocialista Párt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyar Szocialista Párt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
14 éve | B Klári | 37 hozzászólás
„Több pénzt az embereknek!” – nyolc évvel ezelőtt ezzel a szlogennel kampányolt a Magyar Szocialista Párt. A külföldi privatizáció, hitelválság meg a korrupciós gazdaság általános lakossági pénzelszívó hatása miatt ma már ezt a szlogent egyik párt sem merné bevállalni.
„A választási években 1990 óta mindig magasra rúgott a
költségvetési hiány, majd a választást követő esztendőben jöttek a
megszorító lépések. 2010 annyiban lehet kivétel, hogy most nincs
lehetőség nagy költekezésre” – mutat rá Juhász Attila, a Political
Capital elemzője. Noha az államkassza kárára ígérgetni nemcsak a magyar
politikusok szoktak, idehaza kétségtelenül felelőtlenebbek és
korlátlanabbak a politikai szereplők, mint máshol: több országban
tekintélyes állami vagy civil szervezetek árazzák be a pártok
ígéreteit, Norvégiában pedig egyenesen törvény garantálja a
költségvetési hiány maximális mértékét – emlékeztet az elemző.
Az
„ígéretek földje” a párt választási programja, amiből az emberek
megtudhatják, mire készül a szervezet, ha netán kormányra vagy a
parlamentbe kerül.
Sokan a választási programra úgy tekintenek, mintha kormányprogram lenne, pedig erről szó sincs – mutat rá Szentpéteri Nagy Richard, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa. „A kormányprogram és a választási program két különböző dolog. Természetesen egy párt nem mehet teljesen szemben azokkal a dolgokkal, amiket a választási programjában ígért. Ha például adócsökkentést hirdet a kampányban, akkor kormányra kerüléskor nem kezdhet látványos adóemelésbe.
De azt el kell utasítani, hogy a választási programból
ipso facto kormányprogram legyen. Nem beszélve arról, hogy ez utóbbira
sem lehet szentírásként tekinteni” – magyarázza Szentpéteri, hozzátéve:
az már más kérdés, hogy Magyarországon igazából nem is nagyon létezik
kormányprogram, hiszen az annak mondott dokumentumot a nyertes párt
kormányfőjelöltje szokta beterjeszteni.
Vajon a választók
igénylik a sokszor túlzó, hazug ígéreteket vagy a politikusok
szocializálták így a magyar közönséget? „Ez egy tyúk-tojás probléma,
nem tudhatjuk, hogy melyik volt előbb: ez a fajta politikusi magatartás
vagy a választók igénye. Az viszont biztos, hogy nem független
egymástól a két dolog. A politika társadalmi igényre reagál, miközben a
rendszerváltás óta a politikai szereplők is egyre inkább abba az
irányba tolták el a választókat, amely irányba egyébként a választók
szívesen is mentek” – világított rá Juhász Attila.
A korábbi választási kampányokhoz képest 2010-ben megfogyatkoztak a konkrét ígéretek. Az MSZP a nyugdíjasokra építene, a Fidesz viszont egyelőre hétpecsétes titokként kezeli programját, ha egyáltalán van neki. Ha a parlamentbe bejutó Jobbik olyan ellenzék lesz, mint amilyen Orbán Viktor pártja volt nyolc évig, sok fideszes szimpatizánst szívhatnak el Vona Gáborék.
if(window.goAdverticum) goAdverticum.addZone(39703);
Az MSZP a nyugdíjasokban bízik
A
politikai elemzők felhívják a figyelmet arra is, hogy a korábbi
választási kampányokhoz képest 2010-ben megfogyatkoztak a konkrét
ígéretek. „Persze most is ígérgetnek a pártok, gondoljunk csak
Mesterházy Attila nyugdíjasoknak tett ígéreteire, de ezek nem olyan
mértékűek és nem annyira határozottak, mint a korábbiak. A pártok most
sokkal inkább egymással riogatják a választókat, azt ígérve: ők nem
fognak majd annyi pénzt elvenni az emberektől, mint a másik, illetve
megőriznek bizonyos vívmányokat – például a 65 év feletti utazási
kedvezményt” – mutat rá Juhász Attila. Az sem véletlen, hogy éppen a
nyugdíjak körül alakult ki csörte a Fidesz és az MSZP között. „A
nyugdíjas réteg a legaktívabb és legnagyobb szavazóbázis, mert ők
függnek a leginkább az államtól. Őket a politikai döntések közvetlenül
érintik, ezért is figyelnek jobban a politikára. Az MSZP most
megpróbálja visszaszerezni, mozgósítani a hagyományos szocialista
szavazókat. Alulról kell építkeznie, mert szavazói egy jelentős részét
elvesztette. Ezért fordul a nagyrészt nyugdíjasokból álló
törzsbázisához, annak fogalmaz meg koncentrált üzeneteket” – mondja
Juhász Attila.
De a választók tanultak-e az előző
kampányokból? „A közönség minden egyes választásból tanul. Volt idő,
amikor Torgyán József még elképesztő népszerű politikus volt, de egy
idő után már nem hittek neki. 2006-ban már tudták a választók, hogy az
ígéreteknek nem kell bedőlni, így fordulhatott elő, hogy akkor a
„reálisan hazudók” nyertek. De alighogy győztek, a közönség észrevette:
nem elég „reálisan hazudni”, kormányozni is tudni kell – mutat rá
Szentpéteri. Az elemző szerint 2006 után az emberek nem azért csalódtak
az MSZP-ben, mert ígéretei ellenére Gyurcsány Ferenc megszorító
intézkedéseket vezetett be, hanem azért, mert rájöttek: a szocialista
pártnak nem volt konkrét kormányprogramja és nem is tudta, hogyan fog
kormányozni. „Az emberek már az őszödi beszéd nyilvánosságra hozatala
előtt is tudták, hogy az ígéretekből nem lett semmi, de a beszéd
ráébresztette őket arra, hogy a kormánypárt valójában azt sem tudja,
milyen irányba menjen” – mondja Szentpéteri Nagy Richard.
Jelszavak, ígéretek - de hol van a konkrétum?
„2006 óta elképesztően
meggyengült a választók bizalma a politikai szereplőkben, illetve a
demokratikus intézményekben. Az ígérgetésnek is ezért talán most
kevésbé hisznek, s ezt a politikusok is érzik: visszafogottabban
ígérgetnek” – véli Juhász Attila. A Political Capital elemzője szerint
ugyanakkor a politikusok – elsősorban a Fidesz – nem igazán tanultak a
korábbi hibákból. „A Fidesz saját politikai mozgásterét szűkíti azzal,
hogy olyan képet sugároz magáról, mintha a kormányzás idején majd meg
tudna felelni annak az elvárásnak, hogy döntéseivel minden társadalmi
csoportnak kedvez és semmiféle kedvezőtlen döntést nem hoz. Hasonló
úton járnak, mint 2006 előtt Gyurcsány Ferenc. Ez a hozzáállás
rendkívül veszélyes a Fideszre nézve, ráadásul azt mutatja, hogy a
pártot csak a rövid táv érdekli, az, hogy minél nagyobb többséget
szerezzen a választásokon. Az már nem különösen érdekli, hogy utána
abból mennyit veszít” – magyarázza az elemző.
„Most a Fidesz
csak jelszavakat hangoztat, konkrétumok nélkül. Ez nem véletlen. Bár
már az óvodások is tudják, hogy ők nyerik a választást, mégis roppant
óvatos. Nem kockáztat, nem ismerteti programját” – véli Szentpéteri
Nagy Richard. „Meg kell nyernünk, aztán Viktor majd megoldja valahogy”
– utal arra, mit gondolhatnak a fideszes politikusok. Szerinte paradox
módon az MSZP-nek is hasonló az érdeke. „Fontos nekik, hogy szóljon
valamiről a kampány, de az MSZP sem akar sok konkrétumot. Van ugyan egy
kormányprogramja, de az csak egy átmeneti kabinet programja. A
szocialisták ezért az érdemeikre hivatkoznak, csakhogy a magyar
választók a jövőre, nem a múltra szavaznak. Igaz, nem is a távoli
jövőre, csak a következő néhány évre” – állítja az elemző.
Csapdában a Fidesz?
A
Fidesz a „balatonőszödi csapdába” is könnyen beleeshet, ha elhiteti a
kampányban, hogy nem lesznek sokak számára kellemetlen intézkedései.
„Egyes felmérések szerint a Fidesz szimpatizánsai között akár 30
százaléknyi Jobbikra nyitott választó is lehet. Ha a Jobbik olyan
ellenzéki politikát folytat 2010 után, amilyet a Fidesz folytatott az
MSZP-vel szemben 2006 után, akkor sok szimpatizánst leválaszthat a
Fideszről. Ezért veszélyes a Jobbik a Fidesz számára” – véli Juhász
Attila.
A Jobbik is ígérget. „Programja és üzenetei alapján
nem konkrét pénzbeli ígéreteket tesz, hanem nagyon nehéz társadalmi
ügyeknek – például romakérdés, közbiztonság - a nagyon gyors és
egyszerű megoldását” – világít rá a Political Capital elemzője. Juhász
Attila szerint viszont ez is könnyen visszaüthet. „A radikális pártok
szerte Európában sokszor arra a sorsra jutnak, hogy kormányra vagy
parlamentbe kerülésük esetén szimpatizánsaik része egyszerűen
kiábrándul a szervezetből. Azért fordulnak el, mert látják: kedvenc
pártjuk része lett annak a rendszernek, amit korábban olyan hevesen
bírált.”
hvg.hu
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Az MSZP megsemmisíthetetlen
Miről szólt a 2009-es év a hazai politikában?
Gyurcsány visszatér és készül a Fidesz naponkénti számonkérésére
Óriási pofonok az elitnek