teljes anyag:

I. Munkabarát adórendszer

A magyar adórendszerben túlságosan magasak a munkára rakódó adó- és járulékterhek. Jól mutatja mindezt, hogy 2007-ben az Európai Unió országai közül csupán Belgiumban kellett arányaiban több adót és járulékot befizetni az átlagkereset után a munkavállalóknak és a munkáltatóknak, mint Magyarországon. A kormány által kezdeményzetett változtatások olyan érdemi átrendezést jelentenek, amelyek érdemben csökkentik a foglakoztatás közterheit. Az adócsökkentések forrását a fogyasztást terhelő adók emelése, illetve a különböző mentességek és kedvezmények hasonló nagyságrendű megszÜntetése teremti meg, amely csökkenti az adó alóli kibújás lehetőségeit is. A tervezett intézkedések hozzájárulnak a foglalkoztatottság növeléséhez és a gazdasági növekedéshez is.

A tervezett változások 2009-2010-ben két lépésben, az adóterhelés szintjének csökkentése nélkül az adóterhek mintegy 700-800 milliárd forintos adóátcsoportosítását jelentik, csökkentve a bérek közterheit, megszüntetve a különadókat, és növelve más, elsősorban a fogyasztást terhelő adók terheit, illetve szűkítve a kivételeket.

A kormány továbbra is elkötelezett az adóterhek általános mérséklése terén – erre törvényi kötelezettséget is vállalt –, azonban a szigorú egyensúlyi követelmények mellett erre jelenleg nincs lehetősége. A válság enyhülésével, a növekedés megindulásával azonban a növekedésből fakadó többletet – az egyensúly javítása, megőrzése mellett – a kormány döntően az adóterhek csökkentésére fogja fordítani.

Adócsökkentő lépések:

• Két lépésben, 5 százalékponttal – 32-ről 27%-ra – csökken a munkáltatók járulékterhe (egészségbiztosítási járulék 3, munkaadói járulék 2 százalékponttal). 2009. júliusától a járulékcsökkentést a minimálbér kétszereséig lehet igénybe venni, 2010. januárjától pedig már a bér teljes összege után. A tételes egészségügyi hozzájárulás összege változatlanul havi 1950 Ft.
• Két lépésben csökkennek a munkavállalók normatív személyi jövedelemadó terhei. A személyi jövedelemadó kulcsai már júliustól a jelenlegi 18-36%-ról 19-38%-ra változnak, miközben a sávhatár a jelenlegi 1,7 millióról 2009. júliusában 2,2 millióra, 2010. januárjában pedig 3 millió forintra emelkedik. Az alsó kulcs emelkedését a legalacsonyabb kereseteknél az adójóváírás növelése kompenzálja. 2009. júliusában megszűnik a különadó.
• 2010. januárjától megszűnik a vállalkozások különadója.

Adócsökkentések forrását megteremtő lépések:

• 2010-től háromszorosára emelkedik a rehabilitációs hozzájárulás összege. Ezt csak azok a 20 főnél több embert alkalmazó munkáltatók fizetik, akik nem foglalkoztatnak legalább 5%-ban csökkent munkaképességű dolgozót.
• 2010-től 19%-ra emelkedik a társasági adó kulcsa, és a beruházási kedvezmények kivételével (fejlesztési tartalék, kis-, és középvállalkozások beruházási kedvezménye, gyorsított értékcsökkenés) lényegében minden társasági adóalap-kedvezmény megszűnik.
• 2010-től jelentősen szűkül a munkáltatók által adott természetbeni juttatások adómentessége és az egyéb adómentes jövedelmek köre is.
• A 3 és több gyermekesek családi kedvezménye kivételével megszűnik a legtöbb személyi jövedelemadó-kedvezmény.
• 2009. júliusától 3 százalékponttal emelkedik az áfa normál kulcsa.
• 2009. júliusától emelkedik a dohánytermékek, az üzemanyagok  és az alkohol jövedéki adója. Az üzemanyag esetén úgy, hogy emelkedő világpiaci árak esetén automatikus kompenzációs mechanizmus lép életbe.
• 2011-2013 között sor kerül az általános ingatlanadó bevezetésére. Az általános értékalapú ingatlanadó fokozatosan váltaná fel az önkormányzatok által ma is kivethető ingatlanadókat.

Az intézkedések hatása

Jelentősen csökkennek a béreket terhelő adók

Az intézkedések együttes hatásaként látványosan csökkennek a béreket terhelő adók: mintegy 7 százalékponttal mérséklődik a bérek adóéke, vagyis az összes bérre fordított kiadásból az adók és járulékok aránya. A bérterhek csökkenése már a válság idején is – más intézkedésekkel párosulva – mérsékelheti a vállalati elbocsátásokat.

Az adóteher csökkenése azt jelenti, hogy először fordul majd elő, hogy egy átlagos keresőnek több kerül a borítékjába, mint amennyit a bére után ő és munkáltatója befizet az államkasszába. Jelenleg ugyanis ahhoz, hogy valaki 100 forintot hazavihessen a családjának, 117 forintot kell a dolgozónak és a munkáltatójának adóként és járulékként befizetni, ennek összege 2009. második félévében 97 forintra, januárban pedig 90 forintra csökken.

Csökken a munkáltatók bérköltsége

A munkáltatói járulék csökkentése jelentősen mérsékli a munkáltatók bérköltségét. 2009 júliusától az alacsonyabb keresetek bérterhe mérséklődik nagyobb arányban, majd 2010-től minden kereseti sávban azonos arányú lesz a járulékcsökkentés. A bérköltség minden munkavállalónál 3,7%-kal csökken, de a magasabb kereseteknél nagyobb összegű lesz a munkáltatók megtakarítása.

Nő a nettó kereset, jobban megéri többet dolgozni

Az adókulcsok és a sávhatár 2009-2010-es változása elsősorban az átlagos és átlag körüli keresetek nettó összegét növeli látványosan. A legalacsonyabb kereseteknél az alsó adókulcs 19%-ra emelését jórészt ellensúlyozza az adójóváírás összegének növekedése. A magasabb jövedelműeket érintő adókulcs 2 százalékpontos növekedését viszont a szolidaritási adó eltörlése ellensúlyozza, így náluk is érzékelhető, bár az átlagos kereseteknél arányaiban mérsékeltebb nettó keresetnövekedés következik be. Az átlagkereset nettó összege 2010-ben változatlan bér mellett 10,2%-kal, több mint 12 ezer forinttal lesz magasabb, mint 2009. elején.

Az, hogy már idén és jövőre pusztán az adóváltozások hatására nő a nettó kereset, az ebből fakadó pótlólagos kereslet némileg enyhíti a válság mélységét. A személyi jövedelemadó változásai túl azon, hogy több pénzt hagynak az embereknél, egyben nagyobb ösztönzést adnak a munkába lépésre, a nagyobb teljesítményre, vagy éppen az eddig zsebbe fizetett bér kifehérítésére. Eddig ugyanis – különösen az átlagkereset környékén – a béremelésből aránytalanul magas összeget vitt el a személyi jövedelemadó. 2010-től azonban már az adózók 83%-a fog az alsó kulcs szerint adózni, és az adójóváírás csökkenő mértékét is figyelembe véve a bérnövekményt terhelő adó, az úgynevezett marginális adókulcs a havi 150-240 ezer forint közötti sávban csaknem a felére csökken.

Fejlesztő, beruházó vállalkozások támogatása

2010. januárjában – ha a szűk mozgástér miatt viszonylag kis mértékben is – mérséklődnek a vállalkozások nyereségét terhelő adóterhek, mintegy 40 milliárd forinttal marad több a vállalatoknál. A különadó megszüntetésével egyidejűleg 19%-ra emelkedik a társasági adó és megszűnik a társasági adóalap-csökkentő kedvezmények többsége. Megmaradnak viszont a beruházó, fejlesztő vállalkozásokat segítő kedvezmények: a fejlesztési tartalékképzés lehetősége, a kis-, és közepes vállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, a gyorsított értékcsökkenési leírás lehetősége.

Egységes ingatlandó – jövedelem mellett a vagyon adóztatása

Általános szakmai egyetértés van abban, hogy a legális jövedelmek túlzott adóztatása helyett nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a nem kis részben eltitkolt jövedelmekből felhalmozott vagyont terhelő adóknak. A kormány az elkövetkező hetekben – a korábbi tapasztalatok alapján, az alkotmányos követelmények és az indokolt átmenet biztosításával –  javaslatot tesz az általános ingatlanadó 2011-2013. közötti bevezetésére.

II. célzottabb és munkára ösztönző szociális háló

A Magyarországon működő szociális háló nemzetközi összehasonlításban is túlságosan kiterjedt. Magyarország a bruttó hazai termék arányában 4-5 százalékponttal többet fordít szociális transzferekre, mint Csehország vagy Szlovákia. A szociális rendszer legnagyobb problémája, hogy gyakran gátat épít az ellátás jogosultja és a munkaerőpiac közé, nem veszi kellőképpen figyelembe a rászorultságot és a támogatások rendszere nehezen átlátható, ami visszaélésekre ad lehetőséget.

Ma Magyarországon a nagyságrendileg 1000 milliárd forintos kifizetett szociális transzferből mintegy 600 milliárd forint mindenféle megkülönböztetés nélkül, mindenkihez egységes mértékben, univerzális módon jut el az állampolgárokhoz. (A legjelentősebb ilyen ellátások: a családtámogatás alapellátásai, mint amilyen a családi pótlék és a lakáshoz jutást segítő kedvezmények, támogatások, mint a szociálpolitikai támogatás). A szociális ellátások feladata azonban nem az, hogy az adóbevételekből különbségtétel nélkül többletbevételhez juttasson mindenkit, hanem hogy azok számára biztosítsa a közösség támogatását, az adófizetők szolidaritását, aki erre valóban rászorul.

Az univerzális ellátásokkal az a legnagyobb probléma, hogy nem csökkentik, hanem konzerválják, sőt sok esetben növelik a szegények és a gazdagok közötti jövedelmi különbségeket, és úgy terhelik meg végletesen az államháztartást, hogy érdemben nem hasznosulnak az erre fordított források. Az ellátások célzottságának növelése amellett, hogy igazságosabbá és hatékonyabbá teszi a rendszert, úgy csökkenti a szociális kiadásokat, hogy az nem okoz kirívó szociális feszültséget: azoktól von el, akiknek ez nem okoz jelentős megrázkódtatást és azokat részesíti előnyben, akiknél a legnagyobb a szükség.

A kormány az elmúlt időszakban számos intézkedést hozott a foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika összehangolt átalakítására. A szakpolitikai erőfeszítések jelentős része abba az irányba mutatott, hogy a szociális rendszer segélytípusú elemeiben fokozza, megkövetelje az egyéni erőfeszítést. Ezek a törekvések és a már megkezdett lépések fontos szerepet kapnak a válság kezelésében is: a rehabilitációs intézkedésektől kezdve a szociális segélyezés megújításáig a legtöbb területen már bevezetett programokat kell tovább finomítani ahhoz, hogy érdemi eredményeket érjünk el a válság leküzdésében.

A kormány olyan javaslatokat kezdeményez a foglalkoztatási és a szociális rendszer átalakítására, amelyek tovább erősítik a munkaerőpiacra való bejutás és az egyéni erőfeszítések megtételének ösztönzését, illetve növelik a különböző juttatások célzottságát, miközben hozzájárulnak a szociális kiadások mérsékléséhez is.

Intézkedések a rászorultság elvének erősítésére a szociális ellátásokban

A célzottság – a rászorultság elve – kétféleképpen érvényesíthető: a magas jövedelemmel rendelkezők jogosultságának megvonásával, vagy úgy, hogy nem a támogatások megléte, hanem csak azok mértéke igazodik a jövedelmekhez. Ez utóbbi esetben mindenki jogosult marad, az adott élethelyzethez (pl. gyermekvállaláshoz, otthonteremtéshez) kapcsolódó többletkiadásokat és nehézségeket elismeri az ellátás, de a kevésbé rászorulók esetében kisebb mértékben.

Az ellátások célzottságának növelése érdekében a kormány javasloja egyes univerzális ellátások adó alá vonását. A családi pótlék, a szociálpolitikai támogatás és egyéb kisebb univerzális ellátások adóterhet nem viselő járandóságként kerülnek az adófizetés hatálya alá.

A családi pótlék adó alá vonása

A kormány javaslata alapján 2009. szeptemberétől adóterhet nem viselő járandóságként – a szülők között kötelezően megosztva – adókötelessé válna a családi pótlék. (Az adóterhet nem viselő járandósága azt jelenti, hogy hozzá kell adni a jövedelemhez, de a kiszámított adóból a családi pótlékra eső részt le lehet vonni). A szülők közötti megosztás egyúttal azt is jelenti, hogy a gyermekeiket egyedül nevelőknek illetve a csak egy aktív keresővel rendelkező családok keresőjének csupán a családi pótlék felét kell beszámítaniuk az adóalapjukba.

A személyi jövedelemadóváltozások hatására jelentősen nő a gyermeket nevelők nettó keresete is, abból a családi pótlékra eső adó csak egy méltányos, a jövedelem növekedésével emelkedő részt fog elvenni. A családi pótlék így igazságosabbá is válik, hiszen az adó összege a családok sajátos szociális helyzetéthez is igazodik majd. Azoknál a családoknál, ahol más adóköteles jövedelem nincs, ott semmit nem visz el a családi pótlékból az adó. Ahol mindkét szülő alacsony keresetű, vagy az egyik gyesen van, a másik pedig alacsony jövedelmű, ott szintén nem nő a kereső adóterhe. A kereset, illetve a keresők számának növekedésével egy kétgyermekes családban 973-5282 forint közötti összeget visz majd el az adó a 27 800 forintos családi pótlékból.

A lakásépítési kedvezmény, otthonteremtési támogatás adó alá vonása

A különböző lakhatás-szerzéshez nyújtott univerzális, alanyi jogon járó támogatások (közkeletű nevén szocpol) a családi pótlékhoz hasonló módon adóterhet nem viselő járandóságként kerülnek be a közteherviselésbe. Mivel azonban ezek nagy összegű juttatások, ezért a szülők közti megosztáson túl két további kedvezmény érvényesíthető. Az egyik, hogy kaphat az igénybevevő két év türelmi időt, a másik pedig, hogy a türelmi idő után is öt év alatt, egyenlő részletekben lehet bevinni az adó alá. Egyedülálló szülő esetében a szociálpolitikai támogatás fele kerül az adóalapba.

A rászorultsági elv határozottabb érvényesítése a gáz- és távhőtámogatásban

A célzottság erősításánek elve húzódott meg a gázártámogatások 2006-os átalakítása mögött, aminek köszönhetően ma igazságosabb és hatékonyabb a rászorultaknak járó kedvezmények elosztása. Ebben az esetben az univerzalitás két módon korlátozódik: egyrészt a nagyobb jövedelemmel rendelkezők esetében csökken a támogatás összege, másrészt a legmagasabb jövedelmi szint fölött megszűnik a juttatás.

A gáz- és távhő ártámogatásban a világpiaci árak csökkenése lehetővé teszi a rászorultsági elv még határozottabb érvényesítését.

Intézkedések a munkaerőpiacra való bejutás és az egyéni erőfeszítések megtételének ösztönzésére

Út a munkához program

A kormány folytatja és kiteljesíti az Út a munkához programot. A program célja, hogy a munkaképes korú és munkát vállalni képes, rendszeres szociális segélyben részesülőknek előírja a foglalkoztatási szolgálattal történő együttműködést, a közmunkában való részvételt. Az állam először vállal felelősséget abban, hogy úgy vezeti vissza a munkaerőpiac felé az onnan kiszorulókat, hogy nem piaci szereplők beiktatásával, hanem közvetlenül teremti meg ehhez az igényt és a lehetőséget azzal, hogy a közmunkaprogramok megszervezésébe ösztönzőkkel bevonja a helyi önkormányzatokat.

Rehabilitáció rendszere

A rokkantsági ellátásban részesülők jelentős körének jogosultságát felülvizsgálják a 2008 elején hatályba lépett rehabilitációs program keretében. Ennek eredményeképpen az ellátottak közül akár tízezrek  térhetnek vissza fokozatosan a munkaerőpiacra, egészségi állapotuk függvényében.

Gyermeknevelési támogatások

A gyed igénybevételéhez szükséges biztosítotti jogviszony hossza 12 hónapra növekszik, a két évnél rövidebb, de 12 hónapot meghaladó biztosítási idővel rendelkező szülőknél pedig a gyed folyósításának időszaka megegyezik a biztosítási jogviszony időtartamával, a két évhez hiányzó időszakban helyette a gyest lehet igénybe venni. A gyermeknevelési támogatások átalakításának célja, hogy a gyermeket vállalni szándékozók körében is nőjön a foglalkoztatottság.

Családi pótlék

A 14 és 18 év közötti gyermekek után járó ellátás képzési támogatássá alakul, azaz ha a gyermek nem jár iskolába, akkor a támogatás sem jár. Amennyiben a gyámhatóság úgy ítéli meg, hogy a családi pótlék felhasználása során a gyermek érdekei sérülnek, akkor a családi pótlékot átmeneti időre, részlegesen természetbeni juttatássá lehetne alakítani.

Gyermekmegőrzés intézményei

A kormány áttekinti és egyszerűsíti a gyermekmegőrzés intézményeit. A bölcsődén kívül egy annál egyszerűbb feltételeknek megfelelő intézményi kategória, a „családi gyermekfelügyelet” jön létre.

Ápolási díj

Ma Magyarországon az ápolási díjban részesülők jellemzően a saját hozzátartozójukat látják el. Érdemi változást jelenthet ezen a területen a Nemzeti Ápolási Szolgálat megalapítása. A Szolgálat tagjai azok lehetnek, akik hajlandóak további ápolást vállalni, így a mainál jóval jelentősebb számú rászoruló részesülhet ápolásban. A Szolgálat érdemben nyit a munkaerőpiac irányába, tagjai gyakorlatilag munkaviszonyként láthatnak majd el a mainál kiterjedtebb ápolási feladatokat.

Passzív táppénz

A kormány maximálja a passzív táppénz összegét.

Intézkedések a szabálytalanásgok és visszaélések visszaszorítására

A szociális ellátásoknak több kifizetője van az önkormányzati és a kormányzati szférában, miközben nincs olyan egységes nyilvántartás, amelyben a különböző ellátások és jogosultságok összesítve szerepelnek. Emiatt, valamint az egyes esetekben nem pontosan tisztázott feltételek miatt az elmúlt időszakban több olyan esetre is fény derült, hogy egyénileg vagy szervezetten jogtalanul igényeltek ellátásokat.

Egységes szociális számla

Az állami és az önkormányzati juttatások nyilvántartását szolgáló egységes szociális számla nyomon követhetővé teszi, hogy ki milyen ellátásra jogosult, csökkentve ezzel a szociális rendszerben előforduló szabálytalanságokat és visszaéléseket. Az egységes szociális számla kiépítése megkezdődött, 2011-től az ellátások teljes körét – függetlenül annak folyósítójától – tartalmazni fogja.

Lakásépítési kedvezmény, otthonteremtési támogatás

A lakástámogatásokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében a szociálpolitikai támogatás esetén kötelező – részben bankszámlára helyezett – önrészt fog előírni az igénybevétel feltételeként.

III. Fenntartható, stabil és kiszámítható nyugdíjrendszer

Az idősödő társadalom, a rohamosan növekvő nyugdíjkiadások nem csupán Magyarországon, de egész Európában az egyik legnagyobb hosszú távú társadalmi kihívást jelentik. A kihívás lényege mindenütt ugyanaz: kiszámítható, biztonságos időskort garantálni a jövő nyugdíjasainak úgy, hogy ezzel ne hárítsunk elviselhetetlenül nagy terhet a jövő aktív korosztályaira. A feltételek változatlansá