Az MSZP vezetésében, méghozzá a hivatalos felvételhez szabályos körülmények között hozzáférők között kell keresni a balatonőszödi hangfelvétel kiszivárogtatóját - nyilatkozta a Hírszerzőnek Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista alelnöke. Az NBH 2007-ben lezárult, de most újra napirendre került vizsgálata szerint nem történt külső lehallgatás. Úgy tudjuk, neveket nem tartalmaz az összefoglaló jelentés, ennek ellenére mélyen hallgat róla mindenki.

Nem lát sokkal tisztábban az MSZP attól, hogy ismét napirendre került a két és fél éve lezárult nemzetbiztonsági vizsgálat a balatonőszödi beszéd kapcsán. Az eredmény évek óta ismert: az NBH 2007. májusában lezárult vizsgálódása kizárta a külső lehallgatás tényét és megállapította: a frakcióülésen rögzített hangfelvételt továbbította valaki a sajtónak. A vizsgálat egyébként arra irányult, hogy kiderítsék, történt-e jogellenes cselekmény. Nem történt.

Arra azonban továbbra sincs válasz, hogy ki és pontosan milyen felvételt csempészett ki honnan. Több forrásból úgy tudjuk, hogy a hivatalos felvétel egyik példánya Gál J. Zoltán akkori miniszterelnöki kabinetfőnöknél, a másik a párt mindenesénél, Butor Kláránál volt; utóbbi régi motoros az MSZP-apparátusban, Puch László egykori pénztárnok (ma pártigazgató) emberének tartják; akkoriban azonban Szigetvári Viktor kampányigazgató beosztottja volt. Arról viszont, hogy melyik felvétel juthatott el a sajtóhoz, informátoraink még háttérben sem akartak találgatni, ám gyakorlatilag egybehangzóan úgy látják: nem ok nélküli a kiszivárgás körüli, immár több mint három éves kormányzati maszatolás.

Ami viszont azért rendkívül érdekes, mert információink szerint egyetlen név sem szerepel az anyagban, miközben a látszat az, hogy tudják, ki volt a "tettes”, csak eltitkolják.

Gyurcsány vagy nem Gyurcsány?

Valójában a nemzetbiztonsági szakszolgálatoknak ezzel kapcsolatban nem volt és nem is lehetett keresni valója, mert a következményeket tekintve ugyan nem érdektelen a kiszivárogtató személye, de a hivatalnak nem dolga azt kajtatni, hogy egy pártrendezvényen saját használatra rögzített, államtitkot nyilván nem képező hanganyag milyen utat jár be.

Arra viszont kiválóan alkalmas a történet, hogy az évek óta kerengő elméletek ismét felerősödjenek. Vagyis: A.) Gyurcsány Ferenc miniszterelnök döntött a kiszivárogtatásról, hogy ezzel felrázza az embereket, csak azzal nem kalkulált, hogy néhány kiragadott mondat miatt a beszéd egésze senkit nem érdekel; B.) Gyurcsány Ferenc politikai ellenlábasai (itt tetszőlegesen behelyettesíthető az MSZP nagykutyái közül bárki) adták ki, hogy ezzel kinyírják a miniszterelnököt, csak "túl jól” sikerült az akció. Egy biztos: több forrásunk határozottan állítja, hogy Gyurcsány 2006 tavaszán beleszeretett beszédébe, többször "élete legjobb beszédének" titulálta, ám ez természetesen nem bizonyítja, hogy a nyilvánosságra kerüléshez köze lett volna.

Soha nem lesz felelős?
(Fotó: Hírszerző)

Az biztos: a Gyurcsányra mutogatók közül nagyságrendekkel több van a szocialista párt elitjében, mint akik a B-verzióban hisznek. Egyrészt azért, mert eleinte Gyurcsány Ferenc is a Fideszre célozgatott , de ugye azt az NBH is kizárta, hogy "külsős" szerezte meg a hangfelvételt. Később a miniszterelnök egy frakcióülésen a bizalom és a hit erősítésére hivatkozva azt mondta, hogy nem akarja az árulót keresni .

"Mivel jogsértés nem történt, az MSZP-nek semmilyen eszköze sincs arra, hogy kiderítse, ki adta ki a felvételt. Véleményem persze nekem is van, de az érintett természetesen tagad, mint ahogy mindenki más is, bizonyíték meg nincs. Az idők végezetéig folytatónak majd a találgatások” – mondta a Hírszerzőnek egy, az ügyet közelről ismerő forrás.

Az MSZP vezetésében kell keresni a tettest?

Az ügyben senki nem akart nyilatkozni, kivéve a nemzetbiztonsági bizottság szocialista alelnökét. "Én csak a kormányszóvivő hivatalos nyilatkozatából tudok kiindulni. Ő azt mondta, hogy nem történt törvénysértés a kiszivárogtatás körül. Nekem ebből csak egy dolog következik: a felvétel nyilvánosságra hozatala azokhoz kötődik, akik ezt a zárt ülésen elhangzott beszédről készült hanganyagot jogszerűen kezelték” – mondta a Hírszerzőnek Tóth Károly.

Kérdésünkre, hogy kik voltak ők, csak annyit mondott, hogy "ennek a pártnak 2006-ban is megvoltak a vezetői”, hozzátéve, hogy "a kormányszóvivő szavaiból kiindulva sem a beszédet rögzítő technikusok, sem egy ’egyszerű’ képviselő nem lehetett a kiszivárogtató, hiszen akkor törvénysértés történt volna, márpedig ilyen ezek szerint nincs”. Tóth szavaiból tehát az következik: a beszéd hivatalos felvételének valamelyik példányát "üzemszerűen" kezelők közül valakinek kellett hogy köze legyen a kiszivárgásához. Arra viszont nincs még válasz, hogy melyik példány került nyilvánosságra, és kinek a(z ezek szerint legális) közreműködése révén.

Tóth Károly korábban egy MSZP kongresszuson egyébként szeretett volna egy határozati javaslatot elfogadtatni arról, hogy vizsgálják ki, és hozzák nyilvánosságra az ügy körülményeit.

"Ma is csak azt mondhatom, hogy tudnunk kell, az MSZP érdekében is meg kell ismernünk, hogy kinek köszönhető, hogy ezt a pártot ilyen helyzetbe hozó beszédet ki szivárogtatta ki. Lendvai Ildikó azt mondta egyszer: az MSZP a növényevők pártja. Én elfogadom ezt, de azt tenném még hozzá, ha a növényevők azt gondolják, néhány hiénával érdemes körbevenni magukat, mert ők majd megvédik őket a többi ragadozótól, nagyon rosszul gondolkodnak, mert őket magukat fogják felfalni előbb-utóbb” – fogalmazott a képviselő.

Megmondanák, ha tudnák

Lendvai Ildikó nem tudja megmondani, az MSZP-n belül ki volt az, akinek segítségével nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök balatonőszödi beszéde, de - mint hangsúlyozta - ezt "nagyon szeretné tudni" .

Ez történt

A Magyar Rádió 2006. szeptember 17-én, internetes honlapján a tette közzé a birtokába jutott hangfelvételt , amely a május 26-án Balatonőszödön tartott MSZP-frakcióülésen készült.

A beszéd kiszivárgása után zavargásokba is torkolló utcai tüntetéssorozat kezdődött. Budapesten szeptember 18-án a Magyar Televízió székháza előtt súlyos összecsapások voltak, a tüntetők gyújtogattak, romboltak. A tüntetéshullám a Kossuth téren folytatódott, s heteken át tartott, majd minden nemzeti ünnepen enyhébb vagy súlyosabb formában megzavarták a közrendet.

Még abban az évben, október 6-án az Országgyűlés a miniszterelnök kezdeményezésére 207 igen szavazattal 165 ellenében bizalmat szavazott Gyurcsány Ferencnek és a kormányprogramnak. A miniszterelnök a szavazás előtt mondott beszédében bocsánatot kért az ország helyzetével való szembenézés hiánya és balatonőszödi beszédének nyers és indulatos szavai miatt.

forrás : hirszerzo.hu