A négy évvel ezelőtti, csúcsra járatott kampányhoz képest igen enerváltnak tűnik a szocialisták eddigi, a választásokat megelőző tevékenysége. A politkai üzenetek túlnyomó többsége kimerült a Fidesz bírálatában, az eddigi eredmények ismertetése a válságkezelés bemutatásában, a médiaszereplések pedig Mesterházy Attilában, Lendvai Ildikóban és Nyakó Istvánban. A pártvezetés szerint viszont nem véletlen a lassú kezdés, van politikai tartalom és program is.

Azt szocialista körökben is készséggel elismerik, hogy a 2006-os lendületnek nyoma sincs a kampányban, de arról már megoszlanak a vélemények, hogy ez a jelen helyzetben a maximum-e, amit ki lehet hozni. A kincstári optimisták szerint ennél többnek nem is lenne értelme, a cöcögők sokasága viszont azt mondja, hogy politikai tartalom nélkül nem lehet kampányolni.

"Az utóbbi hetekben leginkább a Fideszhez képest határoztuk meg magunkat. A svéd modell teremtette meg annak a látszatát, hogy kampányolunk" - fogalmazott lapunknak egy szocialista politikus. (Mármint az erről a nyugdíjmodellről elejtett fideszes megjegyzések - tesszük hozzá mi, értelmezésként. A szerk.) Forrásunk szerint 2002-ben erős üzenet volt a jóléti rendszerváltás, négy éve az Új Magyarország és a fejlesztések, ma viszont sem érzelmi, sem politikai tartalommal nem tudnak előállni a szocialisták. 

Sokan hibának tartják, hogy az MSZP nem épített baloldali politikát az Alkotmánybíróság által eltörölt ingatlanadó ügyére, mondván: ezt nem lehet eltitkolni, a vagyont kell adóztatni, nem a jövedelmeket, ám ehelyett az ötlettől kezdettől fogva ódzkodó szocialista párt úgy tett, mintha a Fidesz ötlete lett volna az egész. 

Vannak, akik az elszámolást hiányolják. Az erről szóló (mármint, hogy az elmúlt egy, négy, vagy nyolc évvel kell-e büszkélkedni), tavaly őszi vita a szokásos maszatolós módszerrel ért véget: nem foglaltak benne állást. Némi túlzással állítható, hogy tűvé kellett tenni a pártot azért az anyagért, amely tavaly novemberre összegezte az elmúlt nyolc év eredményeit, az infláció visszaszorításától a nettó átlagkeresetek növekedésén át az adócsökkentésig. Végül előkerült: a helyi szervezeteknek készül belőle szóróanyag, központi kampányt nem terveznek vele. 

"Miattuk megyünk ki a hidegbe"

A párt alsó szintjein sem fényes a hangulat. A Hírszerzőnek több kampányaktivista is azt mesélte, hogy fiatal egyetemistaként is lámpavassal fenyegetik meg őket időnként, és ellenségesek velük, különösen azokban a körzetekben, ahol soha nem is volt erős az MSZP. "Nem mondanám, hogy harcolunk. A legtöbben tisztességgel megcsináljuk, de nem állítanám, hogy teljes erőbedobással, meg szívvel-lélekkel. De nem hagyom cserben az aktivistáimat, meg azokat, akik még számítanak ránk" - mondta egy egyéni körzetet is vállaló politikus lapunknak. 

Ennek jellemzésére elmesélte, hogy amikor a telefonos kampányban aláírásgyűjtésre kérték fel a választókat, egy idős néni betelefonált a helyi pártirodára, és megüzente neki, hogy most azonnal megy, ha már szükség van rá. "Az ilyenek miatt megyünk ki a mínusz tíz fokba szórólapozni, nem azért, mert az MSZP adja a hitet meg a lelkesedést" - fogalmazott. 

A miniszterelnök-jelöltön kívül nem sokan szerepelnek (Fotó: Magócsi Márton)

Szokás szerint nem tülekednek a kampányolásért a politikusok. A sajtóban Mesterházy Attila miniszterelnök-jelöltön, Lendvai Ildikó pártelnökön és Nyakó István szóvivőn kívül alig látszik szocialista pártvezető. Rajtuk kívül érdekes módon csak a lakossági fórumokat tartó Szili Katalin exházelnök és blogjában tett erőteljes kijelentéseivel Gyurcsány Ferenc exminiszterelnök látszik. Az elmúlt egy hétben pedig hála a Hagyó Miklósra tett két terhelő vallomásnak, fővárosi politikusok egész sora magyarázhatta a bizonyítványt. 

Van remény?

Februárban azért kicsit többek aktivizálják magukat. Az elkövetkező hetekben több fórumot, átadást és médiaszereplést vállalt Lamperth Mónika és Szekeres Imre elnökhelyettes, Kiss Péter alelnök. Rendkívül aktív az egyébként országos párttisztséget nem viselő Korózs Lajos és Gőgös Zoltán államtitkár, valamint Varga Zoltán és Molnár Csaba miniszter. Forrásaink szerint nyilvánvalóan mindenki kínosan ügyel majd arra, hogy annyi kampányeseményt elvállaljon, hogy utólag ne lehessen majd bírálni.

Február végére kész az MSZP programja, amelyet "azért sem lenne értelme korábban meghirdetni, mert a Fidesz csak március 15-én tartja kampánynyitóját" - mondta lapunknak a párt legfelső vezetésének egyik tagja. Szerinte mivel az ellenzéki párt addig nem sok konkrétummal áll majd elő, a sajtóban csak a szocialisták programja, illetve "annak atomjaira szedése" lenne a téma. 

A program nyolc-tíz fontos területet érint: foglalkoztatás, oktatás és innováció, szociális rendszer, benne a nyugdíjasok és a fiatalok ügye, egészségügy, közbiztonság, terület és vidékfejlesztés, agrárium, valamint gazdaságpolitika, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra.

Például Kiss Péter készített a szociális, foglalkoztatási és nyugdíjas témában anyagokat, Szekeres Imre gazdaságpolitikai javaslata a napokban készült el, Szabó Imre környezetvédelmi miniszter és Szili Katalin a fenntartható fejlődésről és a környezetvédelemről, Gráf József agráminiszter és államtitkára, Gőgös Zoltán az agrártagozattal készítette el a magyar termékek védelméről, a mezőgazdaságban a munkahelyteremtésről szóló anyagokat. A közbiztonság terén valószínűleg a kormány intézkedési tervét turbózzák fel, a területfejlesztésben pedig az autópálya-építések helyett az összekötő és alsóbbrendű utak fejlesztését helyezik előtérbe. 

A korábban kiszivárogtatott, a sajtóban nagy nyilvánosságot kapott javaslatokról, mint a 1,5 millió forint feletti fizetések 50 százalék feletti megadóztatásáról, a bankárok prémiumára kivetett különadóról, a 35 év felettiek idegennyelv-oktatásáról még nincs döntés. A földvásárlási moratórium meghosszabbítását már kezdeményezték, és meghirdették a nyugdíjasoknak szóló programelemeket is. 

Bajnai a múlt, Mesterházy a jövő

A kampányban kettős szereposztás lesz: Bajnai Gordon miniszterelnök a múltról, az eredményekről, a válságkezelésről, Mesterházy Attila pedig a jövőről, a célokról, a válság utáni Magyarországról beszél majd. Forrásaink szerint nem maradnak adósak a politikai üzenetekkel; ebből mindjárt három is lesz. Az első, hogy új baloldali politikát csinálnak, amelyet a válságkezelés alapoz meg. "A Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett időszakkal nem a modernizáció volt a probléma, hanem az, hogy szükség volt megszorításokra, így a modernizációból csak a bizonytalanságot érzékelték az emberek, meg persze a megszorításokat" - magyarázta egyik informátorunk. 

Mint mondta, a mostani üzenet lényege az, hogy a miniszterelnök-jelölt által decemberben meghirdetett nemzeti minimum mindenre kiterjed, az oktatástól az egészségügyig, és hogy a modernizáció nem egy egyszeri esemény, hanem egy szinte állandó folyamat. Mindehhez nem megszorításokra, hanem szociális igazságosságra, esélyteremtésre és szolidaritásra van szükség. 

A másik politikai üzenet a demokrácia megvédése, amely a Fidesz elmúlt hetekbeni opponálásában elég nagy szerepet is kapott. A harmadik üzenet befelé szól: "többen vagyunk, mint gondolnánk". Erről a pártvezetés egyik tagja azt mondta lapunknak, hogy az utóbbi hetekben rendszeresen előfordult, hogy alábecsülték a terem bérlésekor a fórumok iránti érdeklődést, jól fogynak a szórólapok és szépen gyűlnek az aláírások is. Persze kérdés, hogy ez a fajta kíváncsiság elegendő-e a mozgósításhoz. Informátorunk összegzésképpen megjegyezte: már tart a plakátkampány, szórólapoznak és gyűjtenek aláírásokat is, tehát a kampány ha nem is dübörög, azért minimum megyeget. 

A kampány stratégiai döntéseit és a taktikai fő irányokat egyébként a keddenként ülésező országos választási bizottság hozza meg. A napi operatív ügyekről minden reggel tanácskozik egy szűkebb kör: Mesterházy Attila, Lendvai Ildikó, Kiss Péter, Szekeres Imre, Puch László pártigazgató, Szigetvári Viktor kampányigazgató, valamint Gyurkovics Tamás, a sajtó és kommunikációs stáb vezetője. A 2006-os kampányban is ilyen rendszer működött, vagyis ez a kettős irányítás nem újdonság.

Nagy Szilvia

hirszerzo.hu