Úgy fogadta el 2010. február 22-én a parlament MSZP-SZDSZ többsége a holokauszttagadás büntethetőségéről szóló törvénymódosítást, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltje korábbi nyilatkozatával, és saját korábbi véleményével is szembe ment. Az Alkotmánybíróság eddigi döntései alapján nem lép életbe a jogszabály márciustól, de az előzmények alapján valószínűleg nem is ez volt a cél.

Az alkotmányba ütközőnek tekintette az MSZP tavaly a szabad demokrata Bőhm András azon büntető törvénykönyv (Btk.) módosítási javaslatát, amely szankcionálta volna a holokauszt tagadását, ezért a szocialista képviselők már a bizottsági vitában elmeszelték az indítványt, amely nem is került a parlament elé. Ehhez képest az MSZP most maga terjesztett be egy hasonló indítványt, és fogadott el. (Az SZDSZ és a Fidesz tartózkodott, Gulyás József a frakcióból már távozott képviselő nemmel szavazott, mert szerinte ez a törvény nem megoldás semmire.)

A módosítása három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné azt, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, illetve kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel azt. A kérdés átpolitizáltságát jelzi, hogy az MSZP név szerinti szavazást kért az ügyben, mire a Fidesz is ugyanezt tette az általuk beadott módosító indítvánnyal, amely a kommunizmus bűneinek tagadását is szankcionálta volna.

Aggályok

Répássy Róbert ezzel kapcsolatban azt mondta a Hírszerzőnek: alapvető alkotmányossági aggályaik is voltak a tervezettel kapcsolatban, emiatt egy másik javaslatot is benyújtottak, hogy a törvény akkor lépjen hatályba, ha módosítják hozzá az alkotmányt is, de ezt sem szavazta meg a többség. "Már az Európai Parlament is hozott egy határozatot arról, hogy az áldozatok szempontjából közömbös, milyen jellegű totalitárius államok követtek el ellenük bűnöket, mi ezt szerettük volna a törvénybe emelni, de az MSZP nem járult hozzá" - mondta.

Egeret szültek a hegyek, nem először a holokauszt tagadása ügyében (Fotó: Magócsi Márton)

A Fidesz javaslata azután nem kapta meg a kellő többséget, hogy Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje január közepén, miután tárgyalt az izraeli parlament, a kneszet Keresztény Szövetségesek Választmánya delegációjával, még azt mondta: olyan tervezetet terjesztenek a parlament elé, amely a kommunizmus és a nácizmus bűneinek tagadását is bünteti. A most elfogadott tervezet benyújtásakor azonban már úgy nyilatkozott, ennek lenne többsége a parlamentben.

Az MSZP végül ki is használta az általa teremtett helyzetet, hogy Nyakó István révén ismét a szélsőséges eszmékkel való rejtett szimpátiával vádolta meg a Fideszt. Pedig a szocialisták által most elfogadott szabályozás várhatóan soha nem lép életbe, ez alapján soha senkit nem fognak megbüntetni a holokauszt tagadása miatt. (A törvény a kihirdetést követő harmincadik napon lép hatályba.)

A Társaság a Szabadságjogokért már biztosan Alkotmánybírósághoz fordul az ügyben - mondta el a Hírszerzőnek Simon Éva. A TASZ munkatársa szerint - "bár az eddigi szankcionálási kísérletek közöl talán ez a legjobb" - több sebből is vérzik a módosítás, az erről szóló állásfoglalásukat még jóval a szavazást megelőzően el is juttatták a képviselőknek. 

"Régóta hangoztatjuk, hogy a gyűlöletbeszéd kriminalizálásával az állam nem old meg semmit, hiszen ezeket az indulatokat nem jogi szankciókkal lehet csökkenteni, azon kívül már ma is megvannak a megfelelő eszközök a gyűlöletkeltés szankcionálására, de sem a rendőrség, sem a bíróságok nem élnek ezzel" - mondta Simon Éva.

Sólyom úgyis elmeszeli?

A mostani szabályozással sem büntethető például a kódolt holokauszttagadás, ellenben ellehetetleníthet tudományos vitákat az áldozatok pontos számáról. A TASZ szerint ez a jogalkotási irány oda vezet, hogy előbb-utóbb "vita tárgyát képezi, melyik történelmi tragédia volt fájdalmasabb, vagy jelentősebb". A végrehajtást az is nehezíti, hogy nem definiálta a jogalkotó, ki is a holokauszt áldozata. A törvényben szereplő "nagy nyilvánosság" alapján ugyanakkor egy netes fórum hozzászólásért is három év járhatna ad absurdum.

Formálisan most az kérdés, hogy Sólyom László aláírja-e a törvényt, vagy visszaküldi megfontolásra a parlamentnek, illetve egyből az Alkotmánybírósághoz továbbítja, normakontrollra. Sólyom Lászlónak tizenöt napja van gondolkodni. A Köztársasági Elnöki Hivatalban azt mondták, bármilyen közlés találgatás lenne az elnök döntésével kapcsolatban, így eltekintenének tőle, ha azonban Sólyom László eddigi attitűdjéből indulunk ki a gyűlöletbeszéd, holokauszttagadás szabályozását illetően, erősen valószínűsíthetjük, hogy nem írja alá a jogszabályt. Ha pedig az Alkotmánybíróság döntéseit nézzük meg a tárgyban, azzal sem kockáztatunk sokat, hogy várhatóan ismét elmeszelik majd a próbálkozást.

Sólyom László 2008. március 1-én például visszaküldte azt Btk.-módosítást, ami a gyalázkodás tényállását emelte volna be a törvénykönyve, hogy "olyan magatartásokat és testmozdulatokat" lehessen büntetni, melyek "alkalmasak a magyar nemzet, vagy valamely társadalmi csoport tagjai méltóságának megsértésére". 2007 novemberében a Ptk. azon módosítását utalta az AB elé, mely lehetővé tette volna, hogy a közösséget súlyosan sértő magatartás esetén a közösség tagja személyiségi jogi pert indíthasson - 2008 júniusában a testület ki is mondta ennek alkotmányellenességet. 2008 novemberében Sólyom újabb Ptk.-módosítást passzolt tovább. Az Alkotmánybíróság ráadásul 2004-ben egy a 2008. tavaszihoz hasonló szellemiségű, de ennél megengedőbb Btk.-módosítási javaslatot is az alaptörvénybe ütközőnek talált már, azt még Bárándy Péter igazságügyi miniszter jegyezte.