Saját bevallása szerint az utcáról, illetve tanára ajánlására került az MSZP és így Gyurcsány Ferenc közelébe Szigetvári Viktor, aki a szocialisták tavalyi kampányát irányította, most pedig magáncégével dolgozik a pártnak. Az [origo] Vendégszobájában válaszolt a kampány hazugságaival, a Demcsák-történettel és az elhíresült orrturkálós videóval kapcsolatos kérdésekre is.

Mit szólt a Demcsák-sztorihoz? [cébéhéccázötven]

- A bejelentéskor értesültem a kiválasztásról. Zsuzsát nem ismerem, sosem találkoztam vele. Akár jó választás is lehetett volna. Alkata, szakmai képessége alkalmassá tette volna a feladat ellátására, de egyrészt voltak hibák a bejelentés után, másrészt egy fiatal, családos anyának ez - tapasztalataim szerint - több mint megterhelő munka lett volna. Ez inkább életforma, minden előnyével és hátrányával.

Mit csinál most? [2Bálint]

- Céget alapítottam, Szigetvári és Társai Kommunikációs Vállalat néven, tulajdonostársaim Levendel Ádám és Sterk Péter, a Szonda-Ipsos résztulajdonosai. Tevékenységünket tekintve stratégiai kommunikációs és public affairs cég szeretnénk idővel lenni, eleinte több, később nyilván kevesebb a kapcsolatrendszerem felhasználásával megszerzett tisztességes megbízással. Naivan hiszek abban, hogy a magyar kommunikációs piacon, annak a közszférát bármilyen oldalról érintő területén pedig különösen, van igény stratégiai kommunikációs kompetenciára. És a külföldi kampánytanácsadásban, amiben egy két év múlva szintén jó lehetőségeket látok, szintén nagyon hiszek, ráadásul szakmailag különösen izgalmasnak is tartom.

Az MSZP-nek most mit dolgozik?  [2Bálint]

- Most éppen még semmit. Határozott időre, 3 hónapra kért fel a pártelnök azért, hogy segítsem az elkövetkező évek szervezeti és politikai stratégiájának kialakítását, járuljunk hozzá tapasztalatunkkal a tervezési munkához. A munka még éppen nem kezdődött el, és júniusig tart. Nincs és nem is lesz részem heti és napi kommunikációs tervezésben, kormányzati kommunikációban és más, a kampány terheléséhez hasonló intenzív belső munkában. Érthető okokból, és megtisztelően arra kértek, korábbi tapasztalataimat felhasználva tegyek javaslatokat a párt működtetésére és irányítására vonatkozóan. E tekintetben ez egy normális piaci jellegű megbízás, ahol az MSZP mint megrendelő próbál kompetenciát vásárolni, ahogy ezt más területeken is teszi.

El tudja képzelni, hogy a Fidesztől is kap felkérést a cége? [vilagfajdalom]

- Az angolszász politikai és nempolitikai kultúrát tisztelő emberként hiszek abban, hogy az általam választott kommunikációs ágazat politikai és közpolitikai megrendelő részénél kell, hogy legyen tudatos értékválasztás. A világ polgári fejlődésben és politikai indusztrializációban messzebbre jutott országaiban ez kialakult. Vannak jobb- és baloldali cégek, vannak republikánus és demokrata stratégiai tanácsadók, akik egyébként tevékenységük üzleti, public affairs részén számos, politikafüggetlen multinak is dolgoznak. Kollégáimmal progresszív elveket vallunk, ebbe a jelenlegi Fidesz-MPSZ irányvonala nem fér bele. Bár ennek ellenére számos általam is tisztelt barátom, ismerősöm van azon az oldalon.

Milyen módon került Gyurcsány közelébe, hogyan kerültek egy csapatba? [Korteboy]

- 2001-ben kerültem az MSZP és Baja Ferenc akkor kampányvezető mellé, szinte az utcáról és tanárom ajánlására, mivel szakdolgozati témám - Tony Blair - akkor érdekesnek tűnhetett a párt számára. Utána együtt dolgoztam a kampánystábbal, Ron Werberrel, Baja Ferenccel, GJZ-vel (Gál J. Zoltánnal - a szerk.), Dobrev Klárival. Azon kampány napi stratégiai-taktikai megbeszéléseit Gyurcsány Ferenc vezette, az emlékeztetőket én írtam, és feleltem is ezért-azért, másokkal együtt. Akkor ismerkedtünk meg. Később, 2003-ban maga mellé hívott tanácsadónak, ami után egyenesen jött a GYISM, ahol sajtófőnöke lettem.

Mi az Ön végzettsége? [Mr. Babyboy]

- Filozófiát és politikaelméletet hallgattam az ELTE BTK-n, és politológiából diplomáztam.

Miért nem ment vissza Gyurcsányhoz dolgozni? [2Bálint]

- Mikor? Tavaly a kampány után? Ha a tavaly novemberi döntésemre gondol, akkor annak két oka volt. Minden 28 éves ember számára megtiszteltetés volna, és az is, ha felkérik, legyen a kormány kommunikációs igazgatója, legyen az bármely párthoz tartozó kormány. Én azonban ilyen munkát már végeztem, és így nekem inkább visszalépés, de legalábbis helybenjárás lett volna a karrieremben, ráadásul politikus nem akarok lenni egyelőre, és az átalakítás tekintetében nem is egyezett mindenben az álláspontom másokéval. Másrészt eljutottam oda, hogy szeretném magamat piaci vállalkozóként is kipróbálni, értékesíteni szeretném a tudást és a tapasztalatot, akár bel- akár külföldön, piaci és politikai szereplők számára.

Mi a gond a kormány kommunikációjával ön szerint? Már ha van vele baj. [2Bálint]

- Akad vele probléma, tudják is, akik csinálják, de ezek nagy része nem olyan természetű, mint amilyennek gondolják, mondják. Alapvetően az a helyzet, hogy az országot nem kondicionálta a politikai elit arra, hogy a demokratikus átalakítás és a bokrosi megszorítás, az EU-csatlakozás után nem lehet hátradőlni, az alkalmazkodás és a versenyképesség növelésének kényszere folyamatos, és nagyon kemény versenytársak vannak. A jelenlegi átalakítások - legyenek akár még mégoly szükségesek és elkerülhetetlenek - számos szempontból igazolhatatlanok és magyarázhatatlanok kommunikációs szempontból, és csak abból.

Így pedig nem is lehetett volna alapvetően jobban kommunikálni ezeket, de persze párt kérdést lehetett volna jobban szervezni, csinálni. És jobban kellett volna ügyelni - furcsa mód - a kommunikáció belső pr-jára a politikai elit érintett részén és a nyilvánosság formálóin belül. Komoly hiányosság, hogy a free media (sajtó)-jelenlét taktikai uralásán túl, egy valódi alternatívát kínálni képtelen, önmagába és saját szavazóiba forduló ellenféllel szemben nem sikerült stratégiaibb és erősebb hirdetési eszközhasználatú kommunikációt megvalósítani. De ennek az orvoslására állt fel - ismereteim szerint - az új csapat, és teljesítményükről fél év múlva majd véleményt is lehet mondani.

Az Ön által tisztelt angolszász politikában, a kormányszóvivők nem a fiatal korosztályból kerülnek ki, nem kéne Magyarországnak is ezt a példát követni? [vilagfajdalom]

- Tony Blair előző, nyilvános szerepet is vállaló sajtótitkára nem volt több 35 évesnél. Szóval nincsenek általánosítható példák. Egy bizonyos intelligencia és élettapasztalat után azt hiszem, nem a kor dönt, hanem - az alapképességek megléte mellett - az, hogy valaki mer-e kérdezni, és van-e helyzetfelismerő képessége a szóvivői poszton. Az amerikai politika nagyon épít - valóban hagyományosan - a szeniorátus elvére és tekintélykölcsönző gyakorlatára, ez igaz. Nem tudom, hogy Európában is mindenképp így van-e.

Mit gondol Gyurcsány Ferencről?

- Rendkívüli adottságokkal rendelkező politikusnak tartom, aki őszintén hisz bizonyos elvekben. Néha túlzóan, néha pedig kevéssé önreflexív, emócióit nagyon elrejtő, családszerető embernek tartom. Sokat fejlődött belső és külső, politikai és kommunikációs teljesítményét tekintve, de még messze nincs karrerje és képességei zenitjén.

És mit gondol Orbán Viktorról? [ttzs]

- A rendszerváltás korának - számomra is részben - meghatározó politikusának tartom, aki kiváló érzékkel ragadta meg a helyzetet, amely a magyar jobboldal dezintegárlódása után állt elő a kilencvenes évek közepén. Később képes volt egy hiteles és működőképes, ráadásul megválasztható centrista, önmagát polgárinak nevező alternatíva megfogalmazására. Kormányzati tevékenyégével alulmúlta a vele szemben meglevő mértékadó és általános társadalmi várakozásokat. A 2002-es vereséget nem jól dolgozta fel, és a FIDESZ-MPSZ azóta meglevő érdemi stratégiai válságának meghaladására részben a személyi, részben pedig az intellektuális bezártság kialakulása miatt nem mutatkozik egyelőre képesnek. Pártja néppárttá alakítása csak a felszínen sikeres, a néppárti jellegből adódó belső működéskultúra és konfliktuskezelő szokásjog kialakulását gátolja a túlzott politikai és szervezeti centralizáció. Bár nem hiszem, hogy ne lenne még meg benne objektíven az újra szavazatokat is szerezni, érdemi választói csoportokat újraintegrálni képes politikus, de ennek esélye az idő múlásával egyre fogy. Ha így marad, egy csak részben kihasznált, így részben kudarcos karrierű, meghatározó politikusa lesz a 20-21. század fordulójának.

Ön szerint az MSZP képes megnyerni a 2009-es európai parlamenti választásokat, a jelenlegi mélyben fekvő állapotát alapul véve? [laci szeged 17]

- Messze van az még, és ráadásul az eredmény szinte egyáltalán nem fontos 2010 szempontjából. Ha a miniszterelnök pártján belül jól tudja menedzselni az eredménnyel kapcsolatos várakozásokat , akkor politikai probléma sem merülhet fel. A választó helyén kezeli az EU-választásokat, az ország sorsáról, a kínált víziókról és karizmatikus, vagy magukat annak gondoló személyekről döntő szavazatát a parlamenti választásra tartogatja.

Orbán Viktor nagyon bizakodó a jövőt tekintve. Meg van róla győződve, hogy a következő választásokat megnyeri. Mit szól ehhez? [Mr. Babyboy]

- Nem akarnám kerülni a választ, de szerintem az előzőben benne van. Más fejjel ad az átlagos választó választ egy mostani közvélemény kutatási kérdésre, mint ahogyan egy parlamenti választáson döntést hoz. Mások a vélt konformitási kényszerek, más a meghatározó motívum, így a pártpreferenciák állása még vagy jó 14-16 hónapig szinte lényegtelen. A másodlagos mutatók - kormányzati kompetencia, elutasítottság, stb. - szempontjából pedig sokkal kiegyenlítettebb a verseny. Azt hiszem, hogy Orbán Viktor előtt több stratégiai dilemma megoldása áll a sikeres választáshoz, mint Gyurcsány Ferenc előtt. Előbbinek alapkérdéseket kell tisztáznia egy számára kedvező helyzetben, utóbbinak kisebb korrekciókkal folytatnia kell a már megkezdett utat.

Ha ön tisztában volt az MSZP hazugságra épülő kampányával, nem gondolta, hogy az kicsit gerinctelen? [laci szeged 17]

- A retrospekcióban ugyan torzul az emlékezet, és könnyen vetítünk vissza jelenkori és közelmúltbéli tapasztalatokat a távolabbi múltra, de meggyőződésem, hogy nem nagyon volt ilyen kevés materiális ígéretet megfogalmazó kampány az elmúlt évtizedekben Európa ezen részén. Sokkal inkább szólt a kampány világlátásról, országvízióról, és tudtuk is, hogy hiteltelennek tűnő hazug ígéretekkel nem megyünk semmire, ezért sem szálltunk be - 2002-vel szemben - az ellenfél által is keltett ígérgetési versenybe. Fejlesztési ígéreten és 5-6 ponton túl nem is vállalt a miniszterelnök-jelölt újraelosztási ígéretet. Őszintén hiszem, hogy kampányunk, ellenfelünkhöz mérve kevesebbet ígérő és hitelesebb volt, a választókat felnőttebbnek tekintette.

A nagy jólétről szóló vízió, a "nem lesznek megszorítások", az "igaztalan" Fidesz-vád, amely fizetős egészségügyről szólt, az MSZP kampányában volt. Vagy rosszul emlékszem? [laci szeged 17]

- A kérdés nem erre vonatkozott, hanem a kampány egészének alapvető hazugságra épülő voltát állította, szembeállítva ezzel a látensen vélelmezett igazmondó pártot, entitást. Ez nem igaz, ezért írtam, amit írtam, és mert ráadásul hiszem is, hogy nem lettünk volna sikeresek, mert nem tekintettük volna elegendően felnőttnek a választópolgárt, ha azt csináltuk volna, amit az a kérdés állított. Erre válaszolva pedig azt tudom mondani, hogy a politikai küzdelem taktikai világának mindig része, hogy egy jól taktikázó fél leegyszerűsítő igazságok, és eképpen torz igazságok, valótlanságok állítására tudja kényszeríteni ellenfelét. A fenti esetekben ez történt, bár szerintem a nagy a jólét az egy jól bememorizáltatott tévesztés volt, és nem stratégia. Körte és alma.

Büszkék arra, hogy így nyertek választásokat? [Begbie1]

- Csak magamról tudok nyilatkozni, büszke vagyok arra, hogy 28 évesen irányíthattam a régió első sikeres újraválasztási kampányát. Emberileg és szakmailag sok mindent igazolt életem elmúlt éveiből. És bár persze lehet, hogy korábbi válaszomban van egy jó adag kognitív fojtás, de tényleg azt gondolom, amit írtam.

Mit szól Kóka úr megválasztásához? [ttzs]

- Azt hiszem, hogy a kampánya előtt, mintha jobb pozíciói lettek volna... Az SZDSZ szempontjából pedig nem az elnökválasztás kérdését tekintem a legfontosabbnak. Sokkal inkább kérdés egyrészt, hogy egy részben megosztó, nemes elnökválasztási küzdelem után, amelyben azért valóban voltak alternatívák, mennyire lesz képes az új elnök egyesíteni a pártot és annak szavazóbázisát, mert a túlélés és a parlamenti küszöb átlépése szempontjából alapfeladat a szavazóbázis egységességének megtartása és ezzel együtt a párt politikai egyesítése is. Másrészt Kóka Jánosnak egyszerre kell szerethetővé válnia a taktikailag önként átszavazó MSZP-s szavazók számára, és közben elfogadtatnia magát végleg az SZDSZ bázisával.

Közben pedig ráadásul karakteresebben is meg kell jelenítenie a pártok úgy, hogy újjá is próbálja szervezni - legalábbis részlegesen - országos hálózatát. 10 százalékos SZDSZ-ben jelenleg nem tudok hinni, a magyar választási rendszer - a listás szavazatok és a politikai szimpátiától részben elválóan - kikényszeríti az országos szervezettség meglétét, és e mögött a képviselőjelölteket, pártszervezeteket. 10 százalék eléréséhez ezen előbb felsorolt feladatok mindegyikének elvégzésére szükség van.

A West Wing-ből (Az elnök emberei) ki a kedvence? [vilagfajdalom]

- Leo és Sam.

Mit szólt ahhoz, amikor felkerült az internetre az orrturkálós videó? [cébéhéccázötven]

- Nagy rosszul esett, mert hát hülye dolog is volt. Igazán az indexes barátaimban csalódtam, nem másban. A HírTV-ben csalódni akkor már nem tudtam.

Ön szerint hogy javulhatna az országimázs? [Mr. Babyboy]

- Az utolsó kérdésre válaszolva azt tudom mondani, hogy egyrészt az nem is olyan rossz, másrészt, viszont be kellene végre látnunk saját magunk lényegtelenségét a világ előtt, közben pedig a rendszerváltás utáni politikai és nemzeti identitásunkat kialakítva és felvállalva kellene sugallnunk önmagunkról egy vállalható képet. Ennek lehet később része a kulturális élet és a turizmus hatékony reklámozása, stb. Azt hiszem, túl befelé forduló, újdonságot tagadó, másokat el nem fogadó országgá lettünk az elmúlt évtizedben. Ezen pedig csak mi tudunk változtatni.

Köszönöm a figyelmet és a meghívást!

[origo]