Biztossá vált, hogy az Európai Bizottság javaslata alapján, Magyarország júniusban kikerül a túlzott deficiteljárás alól. Ennek, a nehezen számszerűsíthető győzelemnek megvolt az ára: megszorítás, megszorítás hátán. Az Európai Bizottság a döntéssel együtt megjelent jelentésében kemény kritikával illette a magyar kormányt: növekvő szegénység és kirekesztettség, ráadásul a munkanélküliség sem csökkent az elmúlt három évben.

Költséges volt az utolsó 1-2 százalék

2010-ben a Fidesz stabil és rendben lévő költségvetést örökölt, minimális kockázatokkal. Ennek megfelelően, év végén alig volt 4 százalék fölött a költségvetési deficit. A gazdaságpolitikai ámokfutásnak köszönhetően, viszont jó két és fél év kellett ahhoz, hogy a 3 és a 4,2 százalék közötti 300 milliárd forintos rést stabilan le tudják tornázni – több mint 2000 milliárd forintnyi megszorítással! Ha a tavalyi 2 százalékos hiányt vesszük alapul, a csökkentés még akkor is csak körülbelül 570 milliárd. Ez nem jelent mást, mint hogy a kormány nem-ortodox módon eltapsolt több mint 1500 milliárd forintot. (Volt ebben egykulcsos adó-bukta, fölöslegesen megemelkedett kamatterhek, recesszió, és sok más, kisebb teher.)

Röviden összefoglalva: ha 2010-ben nem jelentik be az egykulcsos adót, majd azt követően nem kezdenek bele ad-hoc ötletelésbe, hogy miként is lehetne kipótolni az 500 milliárdos lyukat (ideiglenesen lehetett kozmetikázni a magánnyugdíj-pénztári pénzek államosításával), akkor már tavaly is kikerülhettünk volna az eljárás alól. Ehhez nem kellett volna mást tenni, mint nem nekimenni minden hónapban Brüsszelnek és az IMF-nek, nem játszani „szabadságharcosdit", és nem belevinni a gazdaságot a recesszióba.

Ahogy a sportban, úgy más területen sincsen HA, így most már csak örülni kell annak, hogy Brüsszel nem alkalmazott kettős mércét: megmutatta, hogy nem a magyar emberekkel, hanem csak a kormánnyal van baja, és engedett a szorításból.

Ezzel még nem ért véget

A túlzott deficiteljárás alól való kikerülés nem jelenti azt, hogy a jövőben nem kerülhetünk vissza. Amint Brüsszel úgy látja, hogy átverték, és újabb osztogatás indul, Magyarország hamar visszakerülhet oda, ha a költségvetési hiány ismét 3 százalék fölé kerül. Jövőre pedig jön az országgyűlési, majd az önkormányzati választás, tehát egy olyan mozgalmas év, amikor a mindenkori kormányok keze megszalad, és a költségvetési hiány könnyen magasabb lesz a vártnál. Nagy lehet a csábítás: az ősz egyik nagy kérdése lesz, hogy osztogatni kezd-e a kormány.

Kemény kritika Brüsszeltől

Kevés szó esett a Bizottság jelentéséről, amelyben kemény kritikával illette a magyar kormányt a kritikán aluli gazdaság- és társadalompolitika miatt: a növekedéssel kapcsolatban túlzott az optimizmus, a munkanélküliség továbbra is nagyon magas – különösen a fiatalok körében. A legkritikusabb csoporton (15-24 évesek) belül például már minden harmadik fiatal munkanélkülinek számít. A szegények aránya aggasztóan magas – ez már egy tavaly elkészült KSH jelentésből is kiderült –, miközben a szegregáció és a kirekesztettség is növekedett.

A bürokrácia továbbra is irreálisan magas, a pártfinanszírozás nem transzparens, a korrupció pedig egybefonódott a politikai és gazdasági szereplőkkel.

Van hová fejlődni

Az itthon tapasztalt tényeket egy az egyben alátámasztja a brüsszeli jelentés – bár erről nem lehet majd hallani jobboldali médiafölény által uralt sajtóban. Csúcsra járatják a propaganda-gépezetet, hiszen Magyarország jobban teljesít. Kár, hogy ezt nem érzi az a 3 millió honfitársunk, aki nagy szegénységben él, és számuk napról napra gyarapszik. Véleményünk szerint, jelenleg az lenne a kormány elsődleges feladata, hogy megállítsa ezt a folyamatot.