Kedves Bernadette!Dilemmaban vagyok.Egyreszt feltett nekem egy kerdest( Hát akkor a 10 parancsolat (amit egyébként jónak tartok) az miért van? )amire illendo valaszolni,s ugyanakkor kert,hogy vallasrol,Istenrol ne irjak tobbe.Megprobalom a lehetetlent.A Bibliarol,mint a bolcsesseg esszenciajarol irok csupan.Nos a 10 torveny nem vallasos regula,hanem A SZERETET MODSZERTANA.Az elso haromrol az on keresere most nem irhatok,de az utobbi 7 parancsolatot gondolja meg,vajon szerethetek-e ugy valakit,hogy barmelyik ellen vetenek?

Előzmény

Válasz

Kedves Zoltán!

A klub eredeti témájától már teljesen eltértünk.
Elöljáróban szeretném elmondani, hogy nem vagyok vallásos. Ennek oka az, hogy édesanyám, aki szintén pedadógus volt, apácáknál nevelkedett. Mit mondjak? Nagyon rossz anya volt, csak saját magával törödött, azt a szót, hogy szeretet nem ismerte. Bennünket, mint gyerekeit soha meg nem simogatott, puszit meg pláne nem kaptunk, de naponta imádkozott, s a misekre is mindig eljárt. Ha érdeke úgy kívánta, még hazudott is. Ennek az lett a következménye, hogy haragszom az egyházra, bármilyen legyen is az. Engem ennek az ellenkezöjéröl soha, senki nem fog tudni meggyözni. Nem is tartok rá igényt igazán.
A ma divatos felekezetekröl is megvan a véleményem.
A témához még csak annyit. Azt írja az Isten nem szól bele senki életébe. Hát akkor a 10 parancsolat (amit egyébként jónak tartok) az miért van?
Ez bizony az emberek reglementírozása!!!

Szóval, arra kérem, hagyjuk ezt a témát! Tiszteletben tartom az Ön nézeteit, kérem tegye Ön ezt velem is. Így sikerül továbbra is értelmesen beszélgetnünk, de kérem se egyházról, se szektáról, se Istenröl nem írjon nekem.
Elöre is megköszönöm.

Válasz

Nyilvan maskent latjuk a dolgokat,hiszen mas nezopontbol szemleljuk,es kulonbozo szemuvegen keresztul.Hogy engem megertsen,kerem engedje meg,hogy a problemat kihelyezzem egy egesszen eltero szituacioba!...Felesegem beleszeretett valakibe,es osszeszedett attol egy ronda,eletveszelyes betegseget.Szarvaim miatt eleinte el akartam valni,majd rajottem,hogy valasunkkal 3 gyonyoru gyermekunk jovojet tesszuk tonkre.Felismeresem utan igyekeztem minden tollem telhetot megtenni,hogy EXM meggondolja magat.Tobbek kozott-hivo vallasoskent-bojtoltem,imadkoztam ahhoz az Istenhez,akirol mai napig hiszem,hogy hatalma lett volna valtoztatni,de nem javult semmi.Istenemmel sulyosan osszevesztem ezert.Itt Amerikaban-valasunk utan 1 evvel-ultem egy kereszteny kozossegben(ekkor mar ismertem mintegy 60-80 angol szot,s igy az eloado minden mondatabol ertettem 1-2 kifejezest ),amikor mint valami villamlas csapott volna belem ismertem fel:ISTEN ANNYIRA TISZTELETBEN TARTJA SZABADAKARATUNKAT,HOGY MEG A LEG ROSSZABB ROSSZTOL SEM OV MEG,HA RAGASZKODUNK AHHOZ.Igy EXM donteset sem akadalyozhatta meg....Nos,ennek ertelme szerint en nem erzem etikusnak mindaddig beleavatkozni mas ember eletebe,ameddig masok,vagy az en eletem az nem befolyasolja....Azt gondolom,hogy szabad dolgozni menni 8 helyett 10-re,csak szamolnunk kell a kovetkezmenyekkel.Igen.A tarsadalom minden sejtjenek vannak szabalyai,melyeket a kozmegeggyezes hatarozott meg.Ha a kozosseg valamely tagja nem hajlando azok szerint elni,en nem kenyszerithetem arra,de nem is vallalok kozosseget azzal.

Válasz

Válaszán megdöbbentem. Napok óta gondolkodom, hogy mit is írjak erre?
Nagyon eltéröek a gondolataink.
Én bizony helyesnek találom, hogy az állam gondoskodik az állampolgárokról. Igenis van olyan aki ,az Ön szavával élve, bár én ezt nem tartom annak, "kényszeríteni" kell bizonyos életviteli formák betartására.
Mi emberek egy társadalomban élünk, s ennek megvannak a maga elöírásai, az emberi együttélés formái.
Senki nem élhet saját elképzelései szerint, Ön sem! Be kell tartanunk az emberi együttélés szabályait! Ha munkaviszonyban állok, s reggel 8 órára be kell mennem dolgozni, nem mehetek 9-re vagy 10-re, csak azért, mert én szabad ember vagyok, nekem ne dirigáljon senki. Ha valamilyen párt tagja vagyok, akkor a párt elöírásai szerint kell élnem.
Mindenki, aki valamilyen egyházhoz, felekezethez tartozik, be kell, hogy tartsa az általuk elöírt szabályokat. Ha nem teszi, akkor kiközösítik.
Ha a szabadság fogalma alatt azt értjük, hogy nem szólunk bele senki életébe, bármennyire is sérti az a társadalom többi tagját, ha hagyjuk éhezni, fázni, delérium tremensben meghalni, akkor inkább ne legyen szabadság!! Jobbnak látom, ha az állam jó irányba terelgeti megtévedt báránykáit.

Válasz

Igen.A mult rendszerben a"kozveszelyes munkakerulok"nek az allam keresett munkat valamelyik vegrehajto intezmenyeben,es mindenki talalt munkat,aki kereste azt.Bar sokat nehez volt keresni(vagy inkabb talalni)a szocialista gazdasagi intezmenyekben,megelhetesre elegendo volt.....Csak a SZABADSAG....az az ahitott lila kod hogyan fer ossze a kenyszermunkaval?Vagy a szabadsagnal fontosabb az altalanos norma szerinti eletvitel?

Előzmény

Válasz

Érdekes, elgondolkodtató hozzászólás. Már-már magam is azt hiszem, hogy kár fáradozni, hiszen vannak sokan olyanok, akik nem igénylik a kultúráltabb életet, ök így boldogok. Ha feltevésem igaznak bizonyul, akkor csak borzadállyal tudok rájuk gondolni.
Nem tudom, csak gondolom, hogy itt egyes jóindulatú személyek, esetleg egyesületek stb. nem sokat tudnak tenni.
Felmerül bennem a kérdés, hogy a szocializmusban miért nem voltak ilyen lezüllött, hajléktalan emberek? Azért nem, mert az állam mindent megtett annak érdekében, hogy ez elö ne fordulhasson. Voltak olyan intézkedések, amik ma nincsenek, mert ugye demokrrácia van, nem írjuk elö senkinek, hogy hogyan éljen. Elég baj ez! Az sem érdekeli az államot, ha egyik-másik ember ebbe az életmódba belehal.
Vallom, igenis kellenek intézkedések, ha kell törvények, hogy az emberek még csak saját akaratukból se tudjanak lezülleni, elkallódni. Van akit erre kényszeríteni kell, ami ezesetben helyes.

Válasz

Igen.Ez meggondolni valo.Amikor otthon hajlektalan szallo gondnok voltam,en ettermekbol koldultam ossze az eteluket,es a szocialis otthont kertem meg a rendszeres szallitasra.Nem tudom torvenyes volt-e,de az etelt ok osztottak szet egymas kozt.(Errol jut eszembe a vicc,ami nem is vicc:Ket zsido fiu osszevesz az oroksegen.A veszekedes kozben megeggyeznek,hogy a rabbitol kernek tanacsot az osztozkodashoz.Panaszolja a fiatalabb:"Az apam mellett mindig en voltam.Az uzletet is en vittem,amikor beteg lett,tehat nekem kell elosztanom az orokseget."Igy az oregebb:Az osi torveny szerint az idosebb jogos az elosztasra."A rabbi megvakarja a szakallat,s kisvartatva valaszol:"Igaz.A torveny kimondja,hogy az idosebb ossza el a vagyont."A testverek megkoszonik a segitseget,es tavoznak.A rabbi utannuk szol:"Ha a vagyon el van osztva,a fiatalabb valaszt.")Valahogy ezt az elvet gyakoroltak az osztozkodasnal is,es sajat edenyeit mindenki elmosta.A szallito edenyt pedig az egyik hajlektalan,akit a ciganyok kiforgattak minden tulajdonabol,s meglehetosen rendesnek ismertem meg.(Ez az oreg akkot sem ment ki a szabadeg ala,amikor a tobbiek tavasszal kirepultek,mivel az elhagyatott helyeken senki sem korlatozta az ivasi szokasaikat.Igy aprilistol oktoberig csak nehanyan maradtak.)Teny,hogy azokat a hajlektalanokat,akik legalabb 2 evig nem dolgoztak,szinte lehetetlen visszaepiteni a dolgozo tarsadalomba.Hiaba talaltam nekik megfelelo munkat,max egy honapig maradtak ott.Sokat gondolkoztam ezen a dilemman.(Marmint,hogy hagyjuk-e sorsukra a beilleszkedni kepteleneket,vagy lustasaguk,antiszocialis viselkedesuk ellenere tamogassuk oket.)

Előzmény

Válasz

Kedves Bernadette! Lenyugozo az oszintesege.Mar ez is jellemzi ont.Minden bizonnyal van mire buszkelkednie,s ezert el birja ismerni,ha hibazott,es amikor ingerult volt....

Előzmény

Válasz

Elnézést a gépelési hibákért, de annyira mérgelödtem, hogy nem olvastam el a szöveget, mielött elküldtem volna.

Előzmény

Válasz

Kedves Zoltán! S
Sajnos a kép, amit leírásával festett nagyon jellemzö bizonyos társadalmi rétegekre.
Jómagam kimondottan segitökész vagyok. Én mindenkit sajnálok, aki szegény sorsba került. Mindenkin szeretnék segíteni, tölem telhetöen, de.....
Németországban is nagyon sok a szegény, a hajléktalan, akinek még napi egy meleg étkezésre sem futja. Ezért alakult meg az un. "Tafel". Ezt magyarul talán szegény konyhának nevezném. Itt segíteni kész emberek szedik össze a rászorultaknak az élelmet, íngyen és bérmentve. Kéregetnek bevásárló központtól, pékektöl stb. saját gépkocsijukat használva, a benzinköltséget magukra vállalva.
A beszerzett anyagból szabadidejük feláldozásával ebédet föznek, s kiosztják a már várakozó rászorultaknak.
Hát ez az ami nekem valahogy nem tetszik, mert nincs egyetlenegy rászoruló sem, aki segíteni a nehéz ládákat cipelni, nincs egyetlenegy sem, aki segítene fözni, nincs egyetlenegy sem, aki segítené az élelmet kiosztani. Ök megjelennek dében, asztalhoz ülnek, s várják, hogy kiszolgálják öket, majd étkezés után természetesen eltávoznak. Mosogatni persze senki nem segít.
Lehet, hogy most rossz véleménye lesz rólam, de én ezeknek nem adnék enni, mert igenis elvárnám, hogy besegítsenek munkájukkal, mert pénzük ugyan nincs, de két kezük, meg idejük az van böven.
A segítséget valahogy nem így kellene megoldani szerintem.

Válasz