A Századvég Alapítvány elnöke szerint véget ért az a neoliberális korszak, amely arról szólt, hogy az állam feladatai közül mindent ki kell szervezni. Stumpf István egy, a Parlamentben december elején szervezett közigazgatási konferenciát követően azt mondta: az államnak nemzeti szolidaritási közösségként és nem egy üzleti vállalkozásként kell működnie.

Az állam működtetésében meg kell találni azt az ideális modellt, amelyben világos, hogy ki a tulajdonos, és ki viseli a felelősséget a feladatok elvégzéséért - mondta a Századvég Alapítvány elnöke. Stumpf István szerint azt kellene átgondolni, hogyan lehet olyan racionális igazgatási szisztémákat létrehozni, amelyben - például a kórházak esetében - az adott megyei jogú városnak és a megyei közgyűlésnek osztott felelőssége alakul ki.

Hallgasd meg!

Ha világos, hogy az állam a tulajdonos, viselnie kell az összes költséget, amit oda kell adnia a működtetőnek, akinek nem kell kikunyerálnia azt - magyarázta a politológus. Szerinte az a probléma, hogy nincsen konszenzus arról, hogy melyek az állam által mindenképpen ellátandó feladatok, amelyekhez annak mindenképpen forrást is biztosítania kell, és melyek azok, amelyek elvégzésébe, finanszírozásába be lehet kapcsolni a civil és az üzleti szférát is.

Stumpf István úgy vélekedett: a kormányzásra készülőknek éppen ezért át kell tekintenie, hogy az önkormányzatokra háruló, kétezernél is több feladat közül melyeket kell valóban ellátni, és hogyan lehet ezek számát csökkenteni.

A politológus hozzátette: "a piac üzleti vállalkozás, amely állandóan profitot maximalizál, nem várható el tőle, hogy kalkulálja a közjó szempontjait. Az államnak pedig nemzeti szolidaritásközösségként kellene működnie, nem pedig üzleti vállalkozásként."

Megjegyezte: finanszírozható államot kell fenntartani, amelynek annyi feladatot kell magára vállalnia, amennyit tisztességgel el tud látni. Emellett olyan normákat kell hozni, amelyek betartása másoktól is elvárható.

Szétzilált közigazgatás

Olyan mértékben kiterjedt a politikai zsákmányrendszer határa, hogy csak nagyon kevés köztisztviselő érzi magát biztonságban - mondta Stumpf István. A politológus szerint a közigazgatási államtitkári poszt négy évvel ezelőtti megszüntetése annak a szakmai egyeztetési minimumrendszernek a felrúgását is jelentette, amelyre korábban a szféra épült.

Hallgasd meg!


Az új kormánynak éppen ezért alapjaiban kell újragondolnia a közigazgatást - vélekedett a Századvég Alapítvány elnöke, hozzátéve: nemcsak strukturális újragondolásra van szükség, hiszen a területi közigazgatási szervek ma is alkotmányellenesen működnek, és nincs törvényességi felügyelet az önkormányzatok felett. Emellett át kell nézni a központi közigazgatás minisztériumi szerkezetét és a jegyzők státuszát annak érdekében, hogy el lehessen dönteni, hol ér véget az állam - magyarázta a szakértő.

Minden kormányváltás kapcsán felmerül, hogy az új kabinet felállása nyomán hány embernek kell távoznia a közigazgatásból, Stumpf István szerint azonban nem ez az igazi kérdés. Sokkal inkább az, hogyan lehet a területen a fiatalabbak számára is vonzó életpályamodelleket kialakítani.

A Századvég Alapítvány elnöke emlékeztetett: közeleg az idő, amikor Magyarország tölti be az unió soros elnökségét, amelynek ellátásához közel ezer magyar köztisztviselőre van szükség. "Jó lenne, ha közülük sokan itthon maradnának, és nem arra használnák fel ezt a lehetőséget, hogy az Európai Unió különböző intézeteiben keressenek helyet" - fejtegette.

Stumpf István szerint ezért kell vonzóbbá tenni a közigazgatási pályát, és ezért van szükség arra, hogy világosabb legyen a határ a politika és a szakmai ügyek között. Emellett azonban átjárhatóságot is ki kell alakítani, ami azonban az átpolitizálódás veszélyét rejti magában - fűzte hozzá.
Hanganyag: Németh Zoltán