Az adó- és járulék-, a foglalkoztatási és a szociális rendszer átfogó átalakítására vonatkozó javaslatait - február 16-án a Parlamentben ismerteti a kormány. Ennek előzményei:

Az emberek védelmét szolgáló, a mindennapok biztonságát erősítő intézkedések

A kormány kezdeményezte a pénzügyi szolgáltatókról és hitelintézetekről szóló törvény módosítását, amellyel az állam teljes garanciát vállalt a bankbetétekre. Kilenc hitelintézet írta alá a kormány és a kereskedelmi bankok által kötött, a devizahitelesek terheinek enyhítését szolgáló megállapodást. Az állam átmeneti garanciavállalással segíti azokat, akik lakáshitelt vettek fel, majd a válság miatt - önhibájukon kívül - elvesztették munkahelyüket. A kormány maximum két évig garanciát vállal majd a csökkentett összegű hitelre azok esetében, akik fizetési könnyítést kérnek a bankoktól. A kormány egyeztetést kezd a bankok képviselőivel, hogy közösen dolgozzák ki a szükséges döntéseket. A kabinet döntött a diákhitel megemeléséről azok számára, akiknek a családja a gazdasági válság nehézségei miatt komoly gondba került, hogy ne legyenek veszélyeztetve felsőoktatási tanulmányaik.

Munkahelymegőrző és -teremtő intézkedések

A szociális törvény módosítása a rendszerváltozás óta a legfontosabb szociális és foglalkoztatási reform. Az ehhez szorosan illeszkedő Út a munkához programmal a kormány a segélyezés helyett a munkahelyteremtésre helyezi a hangsúlyt. A közmunkaprogramok révén pedig több tízezer embernek adhat munkát közvetlenül az állam és a helyi közösségek, intézmények.

Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány a gazdasági válság miatt átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatók számára a munkahelyek megőrzéséhez központi programot indított 5,95 milliárd forintból. A források jelentős része januárban megnyílt a pályázók előtt, több további pályázatot pedig a következő hetekben írnak ki. Bértámogatást kapnak azok a cégek, amelyek a csoportos leépítés keretében elbocsátott dolgozók felvételét vállalják. A likviditási gondokkal küzdő vállalkozások számára - elbocsátás helyett részidőben történő foglalkoztatás esetén - a Munkaerőpiaci Alapból kompenzálják a kieső jövedelmet. Ezek mellett számos uniós támogatást a munkahelymegtartás segítésére irányít át a kormány.

Térségi válságkezelő alapok jönnek létre a regionális munkaügyi központok bázisán a 7 régióban összesen 10 milliárd forint keretösszeggel. Ezeken keresztül mintegy 100 ezer munkahely megvédéséhez járul hozzá a kormány és közel 20 ezer új létrehozását segíti járulékkedvezményekkel, támogatásokkal. A jelentős, 50 fő feletti csoportos létszámcsökkentések megelőzésére foglalkoztatási szerkezetváltást célzó központi program indul, 700 millió forintos keretösszegből.

A vállalkozások védelme és gazdaságélénkítés

Annak érdekében, hogy a hazai GDP felét adó és a magyarországi munkavállalók közel 70 százalékát foglalkoztató mikro-, kis- és középvállalkozói szektor minél kevesebbet érezzen a kedvezőtlen gazdasági folyamatokból, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium még kedvezőbbé tette a vállalkozások részére állami forrásból meghirdetett visszatérítendő pénzügyi és vissza nem térítendő pályázati programokat, és új pénzügyi programokat vezetett, illetve vezet be.

A vállalkozások rendelkezésére álló programok keretösszege 1400 milliárd forint. Az 50 milliárd forinttal indult Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram január elejétől hozzáférhető több kereskedelemi banknál. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium 2008 decemberében két pályázati konstrukciót hirdetett meg, amelyek keretében vissza nem térítendő támogatás nyerhető el. Ezek együttes keretösszege 783 millió forint.

Az Új Magyarország Mikrohitel Program keretében közel 60 milliárd forint áll azon mikrovállalkozások rendelkezésére, amelyek nehezen vagy egyáltalán nem jutottak forráshoz a kereskedelmi bankoktól. Az Új Magyarország Mikrohitel Program feltételei pedig 2008 őszén jelentősen kedvezőbbé váltak. A program indulása óta 862 vállalkozás 4,4 milliárd forint hitelt kapott. Az Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramban 160 milliárd forint áll rendelkezésre. Az Új Magyarország Forgóeszközhitel 140 milliárdos forrással az első negyedév végétől lesz hozzáférhető az MFB-vel szerződő hitelintézeteknél.

A bankok által alig preferált kisméretű, korai növekedési szakaszban lévő cégek tőkefinanszírozásának ösztönzésére 28,2 milliárd forintos kerettel indult az Új Magyarország Portfoliógarancia Program, aminek keretében 3 hónap alatt 32 kis- és középvállalkozás jutott eddig félmilliárd forintnyi garanciavállaláshoz. Az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramban 35 milliárd forint érhető el, a magánbefektető forrásával együtt ez az összeg mintegy 50 milliárd forintot tesz ki. A 2008 decemberében 26 milliárd forinttal létrehozott Japán - Magyar Kockázati Tőkealap a magas növekedési potenciállal rendelkező vállalatokat veszi célba, amelyekbe 1 és 20 millió euró közötti összegeket kíván befektetni. Széchenyi Kártya kiváltásával gyorsan és egyszerűen kaphatnak kedvezményes hitelt a kisebb vállalkozások. Az ebben a keretben adott kamattámogatás 2009. január 1-jétől 2 százalékra emelkedett, erre 2 milliárd forint áll rendelkezésre.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv újabb pályázatai 2009. januárban indultak, amelyekből 500 milliárd forintot lehet a magyar gazdaság erősítésére, versenyképességének javítására fordítani. A kormány jelentősen könnyített a vállalkozásokat érintő legtöbb pályázat feltételein, a kedvezményezetteknek automatikusan jár az előleg, és az így kifizetett uniós forrás aránya akár a 40 százalékot is elérheti. A támogatások gyorsabb odaítélése érdekében a kormány kiterjesztette a normatív pályáztatást, gyorsította a szerződéskötéseket és a kifizetéseket, enyhítette a biztosítékokat, szélesítette a mentességek körét, egyszerűsítette az ellenőrzéseket, csökkentette a bürokratikus kötelezettségeket.

Hasonló intézkedések történtek és történnek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program esetében is. 400 milliárd forint áll az agrárszektor rendelkezésére. A januárban indult pályázati kiírások mellett speciális hitelprogramokat is hirdettek a beruházási és forgóeszközhitelek támogatásához, fejlesztésekhez. Kedvezményes MFB-hitelt vehetnek fel az agrárvállalkozások uniós pályázati önrész előteremtéséhez.

A kormány gazdaságdiplomáciai offenzívát indított, hogy a nemzetközi válság idején is megőrizze és lehetőleg bővítse is a magyar vállalkozások exportpiacait. Az eddigi, hagyományos exportkapcsolatok mellett a kormány kiemelten kezeli a Kínával, Oroszországgal és a Közel-Kelet államaival fenntartott együttműködést. A MEHIB, az EXIMBANK valamint az ITDH által közösen létrehozott intézmény közel 2000 magyar exportőr kis- és középvállalattal egyenként veszi fel a kapcsolatot, hogy a szektor rövidlejáratú exporthiteleihez állami hátterű export hitelbiztosítást nyújtson, és kiemelt segítséget adjon piacaik megvédéséhez.

A kormány Beszállítói Programot hozott létre a feldolgozóiparban működő nagyvállalatokra, integrátorokra és beszállítói tevékenységet folytató kis- és középvállalatokra koncentrálva, ezen belül is elsősorban a jármű és járműalkatrész gyártó ágazatra, az elektronikai iparra és a gépiparra helyezve a hangsúlyt. Az EXIMBANK-kal közösen a kormány segíti a beszállítókat, hogy indirekt exportot teljesítő vállalkozásokként exportfejlesztési hitelhez jussanak, és folyamatban van egyéb pénzügyi konstrukciók (kamattámogatás, költségvetési hátterű garanciák) kialakítása is.

A gazdasági tárca elkészíti a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás szempontjából kiemelt ágazatok stratégiáját, amely különösen az informatika, a járműipar, a gyógyszeripar, a biotechnológia, a logisztika és a speciális turisztikai ágazatok kiemelt támogatását, erősítését szolgálja. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium az akciótervvel kiegészített járműipari stratégiát 2009. március 30-ig terjeszti a kormány elé, a gyógyszeripari és informatikai stratégia és akcióterv 2009. június 30-ig kerül a kormány elé jóváhagyásra.

Az "építőipari gyorsító program" az építőipart érintő bürokratikus terhek felszámolását, az iparág kifehérítését és a vállalkozói terhek csökkentését célozza. Ezt a kormány elsősorban a nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházások időtartamának lerövidítésére indította, majd a könnyítéseket kiterjesztette az összes építési beruházásra. Az építőipar számára valódi kitörési lehetőséget az uniós forrásból megvalósuló, az építőipart érintő pályázati konstrukciók és kiemelt projektek jelentenek. A már meghozott döntések alapján összesen mintegy 1 800 milliárd forint értékű támogatásban részesültek az építésügyet érintő projektek, amiből csaknem 2000 új beruházás valósulhat meg. A beruházás-élénkítő csomag tételesen, határidőkre lebontva tartalmazza azokat az uniós fejlesztéseket, amelyek során többek között 267 iskola, 24 rendelőintézet, 78 városi terület újulhat meg, több mint 400 kilométer vasúti és mintegy 350 kilométer közúti beruházás valósulhat meg.

Az egyensúlyt és a pénzügyi stabilitást erősítő kormányzati intézkedések

A tavalyi év végén, az akkori prognózisok ismeretében a korábban tervezettnél is feszesebb, konzervatívabb költségvetést készített a kormány. Bár az Európai Unió 27 tagállama közül Magyarország rendelkezett a második legpontosabb prognózissal, az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek friss, a korábbiaknál jóval borúlátóbb növekedési előrejelzéseihez igazodva, azoknál is óvatosabb számítások alapján, a kormány újraírja a költségvetés sarokszámait. Ezzel együtt már 2008 végén számos ponton szűkítette az állami kiadásokat és jelentősen, a három százalékos maastrichti kritériumszint alá csökkentette a költségvetés hiányát. A költségtakarékosság jegyében került sor a miniszterek és államtitkárok fizetésének befagyasztására, rendeletmódosítással pedig csökkent a minisztériumok, illetve a kormányhivatalok központi szerveinél a 2008. év végén adható jutalmak nagysága, keretösszege.

A kormány utasította az Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot, hogy az állami vállalatok igazgatótanácsaiban, felügyelő bizottságaiban ülő tagok tiszteletdíját 10 százalékkal csökkentse. Munkahelyteremtésre fordítják az állami vállalatok vezetőinek 2008. évi prémiumának felét, illetve a teljes 2009-es összeget. A döntés 250 állami cég 450 vezetőjét érinti, akiknek egy, az Államkincstárnál vezetett számlára kell utalniuk az összeget. A kormány valamennyi olyan kormányzati kommunikációs kiadást elvont, amely nem áll közvetlen kapcsolatban az ezekben a hónapokban meghozandó, az ország számára elengedhetetlenül fontos döntésekkel. Ugyanez a cél a központi igazgatás különböző eszközbeszerzéseivel is.

Annak érdekében, hogy a költségvetés szűkülő bevételei mellett is meg lehessen őrizni az egyensúlyi pályát, több komoly társadalmi áldozattal járó, de mindenképpen szükséges lépést tett a kormány. Ennek keretében döntött arról, hogy a közszférában dolgozók 13. havi bérét nem egységesen fizeti ki. A kormány 2009-től 80 ezer forintban maximálta a 13. havi nyugdíjat, amit a rokkantnyugdíjasok mellett azok kapnak csak meg, akik elérik 62. életévüket. Ekkor döntött a kabinet arról is, hogy a nyugdíjkorrekciós programban foglalt nyugdíjemeléseket és a családi pótlék növelt összegét 2009 szeptemberétől kapják meg az érintettek. A költségvetési plafontörvény elfogadásával pedig jelentősen erősödtek az államháztartási egyensúly megtartásának intézményes és törvényi garanciái is.

A kormány nemzetközi pénzügyi támogatást szervezett a magyar gazdaság megvédése érdekében. A gyors és határozott intézkedések biztosították, hogy az ország kivételes forrásokhoz férhet hozzá. A Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Unió döntése alapján Magyarország 25,1 milliárd dolláros készenléti hitelről kötött megállapodást. A kabinet biztosította a magyar bankok pénzügyi stabilitását. A hazánk számára nyújtott készenléti hitelkeretből 600 milliárd forint banki mentőcsomagként szolgál. A kormány úgy döntött, hogy az állampapír-piaci folyamatok javítása érdekében módosítja a nyugdíjpénztárak befizetési szabályát: feloldotta a 40 százalékos részvénytartási hányadra vonatkozó előírást, ennek megfelelően a nyugdíjpénztárak korlátlan nagyságban tarthatják pénzüket állampapírokban.

A kormány bővítette a pénzügyi felügyelet jogkörét, hogy a PSZÁF jobban tudja kezelni a pénzügyi rendszerben felmerülő kockázatokat, védeni a betétesek érdekeit, és hatékonyabban tudja kezelni a jövőben kialakuló problémákat. Az Európai Beruházási Bank 440 millió eurós, 2013-ig felhasználható hitelkeretet biztosít Magyarországnak a gazdasági versenyképesség támogatásához, amivel az állam az Új Magyarország Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési operatív programjának nemzeti hozzájárulásához nyújt fedezetet.

Párbeszéd, szervezeti és koordinációs intézkedések

A nemzetközi gazdasági válság magyarországi hatásainak elemzésére és az ezek enyhítését szolgáló javaslatok megvitatására Nemzeti és Gazdasági csúcs összehívását kezdeményezte a kormány. A kabinet ötpárti egyeztetésen számolt be a Valutaalappal folytatott tárgyalásokról, és ismertette a kormány kiadáscsökkentő javaslatait. A kabinet intenzív válságtanácskozás-sorozatot folytat a világgazdasági folyamatok elemzésével foglalkozó gazdasági szakemberekkel, a legfontosabb pénzügyi és társadalmi szervezetek képviselőivel. 2008. december 1-től Tukacs István személyében kormánybiztos felügyeli a munkahelyek megőrzésével kapcsolatos feladatokat, elsősorban a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került területeken.

A kormányon belül a miniszterelnök vezetésével, a válságkezelésben leginkább érintett tárcák, a Pénzügyminisztérium, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Szociális és Munkaügyi Minisztérium részvételével létrejött a Kormányzati Válságmegelőző és Válságkezelő Központ. A testület feladata, hogy előkészítse a válságkezelésben fontos szabályozási döntéseket. A KVVK kéthetente ülésezik, hogy gyors reagálással, ha kell, az állami intézmények, hatóságok segítségével azonnal be lehessen avatkozni.

Budai Bernadett

kormányszóvivő

keresse fel a www.valsagkalauz.hu oldalt is