Azt állítja, akad néhány aggasztó részlet az új alaptörvényben: egyebek mellett a határon túli magyarokra, az Alkotmánybíróság hatáskörére és az ország nevének megváltoztatására vonatkozó passzusok. A Velencei Bizottság az Európa Tanács közgyűlésének felkérésre vizsgálja alkotmányunk szövegét. A testület titkárát LAMPÉ ÁGNES kérdezte.

- Bár az Alkotmánybíróság kétszer is alkotmányellenesnek minősítette a 98 százalékos különadóról szóló törvényt, a Fidesz harmadszor is megszavaztatta az Országgyűléssel. Mi ez, játék a testülettel?

– A bíróságok, főleg az Alkotmánybíróság döntései alapelvekről szólnak, azokat tisztelni kell. Egy alkotmányellenes törvény esetében a parlament elfogadhat módosított verziót, de figyelembe kell vennie az Alkotmánybíróság megjegyzéseit, orvosolnia kell a kritizált hibákat, és meg kell változtatnia a törvény szövegét.

- A szöveg kétszer is csupán minimálisan módosult, majd ment is vissza a törvényhozás elé. Nem ássa alá mindez az Alkotmánybíróság tekintélyét?

– Valóban rendkívül ritka és különös ez az esemény. Száz százalékig az Országgyűlésé a felelősség, amelynek kötelessége figyelembe venni az Alkotmánybíróság döntését. 

- Ön jó pár országban felügyeli az alkotmányos rendet. Másutt is látott ilyet?

– Nem jut eszembe hasonló eset.

- A kormánypárt egyik képviselője úgy nyilatkozott: a „nép nevében” terjesztik újra a parlament elé a törvénymódosítást, mert az ország és az emberek érdekeivel ellentétesnek tartják az Alkotmánybíróság döntését. Összeegyeztethető ez az indoklás a demokratikus alapelvekkel?

– Az Alkotmánybíróságnak ragaszkodnia kell az alapelveihez, és néha a politika, a hatalom érdekével ellentétes, jelen esetben akár pénzügyi következményekkel is járó döntést kell hoznia.

- Az Alkotmánybíróság a közelmúltban megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a részét, amely szerint az adót a 2005. január 1. után szerzett „pofátlan” jövedelmekre kell kivetni. A döntés idején 2010 még nem számított lezárt adóévnek, ezért nem vonatkozott rá a verdikt. Ezt használta ki most az Országgyűlés. Erre a trükkre mit mond a Velencei Bizottság?

– A Velencei Bizottság már korábban közölte előzetes véleményét az alkotmányozásról. Jelentésünkben kifejeztük sajnálkozásunkat afölött, hogy a hatalom az új alaptörvényben korlátozni kívánja az Alkotmánybíróság hatáskörét. A kifogásolt bekezdés sajnos mégis benne maradt a végleges szövegben.

- A Velencei Bizottság csupán három jogi kérdésben foglalt állást. Amit mindenki a saját érdeke szerint értelmezett: a kormány úgy ítélte meg, hogy az uniós testület alapvetően pozitívnak találta az alkotmányozást, míg az ellenzék kemény kritikát vélt felfedezni. Ez a „hoztam is, meg nem is” volt az önök célja?

– Kezeljük külön az alkotmányozási folyamatot és a tartalmat. Előbbit illetően határozottan kritikusak voltunk: indokolatlanul gyorsnak minősítettük, hiszen a szövegét március 14-én tették közzé, és április 24-én már el is fogadták, csupán öt hetet hagyva az egyeztetésekre. Ezt elégtelennek tartottuk. Szintén sajnálatos, hogy az új alkotmányt nem széles konszenzus, hanem csupán a kormánytöbbség szavazatai alapján fogadták el. A tartalommal viszont – legalábbis az előzetes vizsgálatok alapján úgy tűnik – kevesebb gond lesz, hiszen a deklarált alapelvekben, mint például a parlamentáris rendszer, egyetértés van.

- Az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun azt állította: Magyarországnak nemzetközi szervezetekkel kellene konzultálnia új alkotmányáról.

– Sok ország tesz így. De a kérés idejétmúlt, hiszen elfogadták az alaptörvényt. Relevánsabb fejlemény, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése felkérte a Velencei Bizottságot: vizsgálja meg az alkotmány szövegét. Dokumentum készül, amelyet a közgyűlés is tanulmányoz majd, és talán néhány következtetés is levonható lesz. 

- Miért kért vizsgálatot a közgyűlés?

– Ez gyakran megesik. Az övék politikai intézmény, mi viszont jogi természetű ügyekben objektívabban vizsgálódhatunk. Ráadásul az új alkotmány alapján hamarosan számos, gyakorlati kérdéseket szabályozó sarkalatos törvény kerül a Magyar Országgyűlés elé – ez felkeltette a Velencei Bizottság figyelmét. Szintén kérdéseket vethet fel az alkotmány alkalmazásának másik metszete, az új emberek kinevezése új pozíciókba. Fontos kérdések maradtak nyitva, még sok mindent tehetünk.

- Három jogi ajánlásukból szinte semmit sem vett figyelembe a kormány az új alkotmány szövegezésekor.
– Nehéz ügy rögtön az elfogadása után módosítani egy alaptörvényt. Most azt vizsgáljuk, az új alkotmányt hogyan alkalmazzák a törvényhozásban és más területeken.

- Mi történik, ha a készülő jelentésüknek is csak annyi foganatja lesz, mint az előzőnek?

– A korábbi jelentésünk legfontosabb megállapítása az Alkotmánybíróság hatáskörének csorbítására vonatkozott. Magyarországon mostanáig létezett az actio popularis, azaz bárki kérhette egy jogszabály alkotmányossági vizsgálatát. Ezt egy más, a német modellhez közel álló alkotmánybírósági gyakorlat váltotta fel. A mindennapi alkalmazásban dől el, hogy ez a megközelítés Magyarországon mit eredményez, és összhangban áll-e más európai országok gyakorlatával. 

- Jogilag aggályos az új alkotmánynak ez a passzusa: „Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó erejét.” Sokak szerint ezzel sérül az egyház és az állam szétválasztásának demokratikus alapelve.

– Több megközelítés létezik. Franciaország határozottan szekularizált, míg Németországban az állam és az egyház szoros kapcsolatot ápol. A diszkriminációellenességet és a vallásszabadságot nemcsak a többség hitét vallók számára kell garantálni. De arról egyelőre nincs végleges álláspontunk, hogy a magyar alapelvek mennyire vannak összhangban az általános európai normákkal.

- Az új alkotmány az ország nevét is megváltoztatta. Ön sejti, miért?

– Ez a módosítás már kevésbé érthető. Fogalmam sincs, mit változtat ez a közvélemény szemében bármin is. Mostanáig is világos volt, hogy Magyarország nem akar újra monarchia lenni, hanem marad köztársaság. Az illetékes hatóságokkal, intézményekkel, pártokkal való találkozókon feltesszük majd az erre vonatkozó kérdéseinket is.

- És még milyen kérdéseik vannak? 

– Az ön által említett érzékeny témákon túl a preambulum is feltétlenül a kritikus témák közé tartozik. Továbbá: nemzetközi szempontból ellentmondásosak a határon túli magyarokra vonatkozó alkotmányos rendelkezések. A legsúlyosabb kifogásaink pedig – ahogy említettem – az Alkotmánybíróság hatáskörszűkítését illetik. Miközben persze azt is meg kell jegyeznünk, hogy a magyar Alkotmánybíróság hatásköre mostanáig szélesebb volt, mint Európa más országaiban. Az viszont aggasztó – és ezt már korábbi állásfoglalásunkban is kritizáltunk –, hogy a hatáskör egyetlen speciális területen csökkent. Nehezen magyarázható, hogy a testület kompetenciáit az államadósság GDP-hez viszonyított arányához kötötték.

- Azzal nincs-e bajuk, hogy tavaly politikailag elkötelezett tagokat választott az Országgyűlés az Alkotmánybíróságba?

– Ez Európa-szerte bevett gyakorlat. Ha néhány tag politikai háttérrel bír, az jól jön a parlament és a kormány működésének megértésében. Eközben persze rendkívül fontos, hogy mindez plurálisan történjék, vagyis ne egyetlen párt szava döntsön a testületben.