Magyarország bankrendszerének és gazdaságának szerkezete igen sérülékennyé teszi az országot a külső hatásokra, hiszen a banki eszközök közel 90 százaléka külföldi tulajdonban van, a gazdaság nagy része pedig külföldi cégektől függ - állapítja meg a Euromoney hazánkról szóló négyoldalas összeállítása. A londoni gazdasági folyóirat hazai bankvezetőket és kormányzati tanácsadókat is megszólaltató cikke az összesen 25,1 milliárd dolláros IMF-Világbank-EU-segélycsomaghoz vezető utat felvázolva megállapítja: ahogyan sok más közép-európai ország, hazánk is több forrást használ fel, mint amennyit a lakosság megtakarítani képes.

A bankrendszer külföldi forrásai 30-35 milliárd eurót tesznek ki - ez a magyar GDP egyharmadával egyenértékű -, aminek legalább a fele közvetlenül az anyabankoktól származik. A Lehman Brothers bedőlése és a nemzetközi bankközi hitelpiac befagyása nyomán az itteni bankok hirtelen likviditási krízissel szembesültek, hiszen az anyacégek elzárták a pénzcsapokat, de a devizahitelek túlsúlya miatt a forint esése is gondot okozott.

Bár az említett mentőcsomag egy része a bankok segítéséről szól, a megszólaltatott bankvezetők hangsúlyozzák: a friss forrás - ellentétben a nyugat-európai helyzettel - nem a hitelintézetek megmentésére, hanem - a többletlikviditás révén - a gazdaság élénkítésére kell, a hazai bankok ugyanis igen konzervatív módon hiteleztek.

A gazdaság és a finanszírozás helyzetének drámai változása viszont a bankokat alapvető stratégiaváltásra késztette, vagyis míg korábban csak a hiteltermékek értékesítésére koncentráltak - amelyek forrását a tőkepiacokról teremtették meg -, addig mostanra a belföldi betétektől való függés erősebbé vált, illetve sokkal jobban megválogatják, melyik ügyfélnek hiteleznek.

Szuper József, a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója a csomag kapcsán úgy fogalmazott, hogy egyfajta gentlemen's agreement van érvényben a nemzetközi bankokkal, amelynek értelmében azok nem csökkentik magyarországi jelenlétüket.

"Örülni fogunk, ha az üzletmenet fenntartásával túléljük az évet, ám ha a finanszírozási mizéria egy éven belül sem enyhül, komolyan át kell gondolnunk itteni üzleti jelenlétünk mértékét" - mondta Felcsuti Péter, a Raiffeisen vezérigazgatója.

Előtérben a munkahelymegőrzés

A kormánynak nincs sok mozgástere, hogy javítsa Magyarország gazdasági kilátásait - állapítja meg az összeállítás. A hitelminősítők által adott viszonylag alacsony osztályzatok nem teszik lehetővé, hogy az állam kiadásnöveléssel avatkozzon be, a forint törékeny mivolta pedig a gyors kamatcsökkentést akadályozza. (Itt a Euromoney még két, azóta bőven megvalósult árfolyamprognózist említ a sérülékenység bizonyítására: a Citi a következő 3-6 hónapra 280, a Barclays 285 forintos eurókurzust jósolt.)

A kormány elsődleges prioritása a foglalkoztatottsági szint megőrzése - mondta Szuper. A kabinet szűk mozgástere okán fontos, hogy a bankok fenntartsák a cégek, különösen a munkavállalók jelentős részét foglalkoztató kis- és középvállalkozások finanszírozását. E vállalati kör hitelezésének bővítése csak az IMF-források révén volt lehetséges - állapítja meg a Euromoney. "A likviditásbővítés egyetlen útja a kkv-k finanszírozása; igen fontos a hitelezés fenntartása" - fogalmazott Szuper, aki szerint akár a munkanélküliek 20 százaléka is kaphat majd részmunkaidős állást vagy más foglalkoztatási lehetőséget.

Amint arról korábban beszámoltunk, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a kormány segítségével kívánja bővíteni garancianyújtását: több cégnek, nagyobb arányban tudjon garanciát adni. A felerészt állami tulajdonban lévő cég 80 százalékban ad garanciát, a költségvetésben pedig a kormány már megszavazott 450 milliárd forintnak megfelelő összeget a készfizető kezesség finanszírozására meglévő 450 milliárd forint mellé.

Baj lesz, ha az idén nem javul a helyzet

Az idei év fontos lesz a hazai bankszektor számára. Bizonytalan, hogy az európai piacok lassulása - amelyektől Magyarország gazdasága függ - milyen mély és milyen hosszú lesz. A legnagyobb veszélyt viszont továbbra is a forint drámai leértékelődésének lehetősége jelenti. A hazai deviza esése ugyanis a mélybe taszítaná a gazdaságot, bár az IMF-csomag és az átgondolt kamatcsökkentési politika védelmet jelenthet a hirtelen gyengülés ellen.

Amennyiben a pénzpiacok 2010-ig újra megnyílnak, lehetővé téve az itteni bankok és multinacionális cégek számára, hogy finanszírozásuk visszatérjen a normális kerékvágásba, a szereplők úgy érezhetik, ismét rendbejönnek a dolgok. Ezzel esély nyílhat a bankpiaci konszolidációra, azaz az erős tőkebázissal rendelkező cégek új felvásárlási hullámot indíthatnak el. "Továbbra is hiszek abban, hogy a növekedés a világnak ezen részén nagyobb lehet, mint Európa más térségeiben, így stratégiailag jó döntés itt maradni" - fogalmazott Jonathan Till, az Erste Bank igazgatóságának tagja.

Ha viszont a likviditási válság még 2010-ig is kitart, sok bank és cég átértékelheti magyarországi jelenlétét, így a helyzet még a jelenleginél is rosszabbra fordulhat. Elhúzódó krízis esetén ugyanis nő annak esélye, hogy a hazánknál sokkal nagyobb országok a miénkhez hasonló segítséget kérnek a Valutaalaptól, és mivel az IMF forrásai végesek, valószínűtlen, hogy újra hasonló nagyságú csomaghoz jussunk a szervezettől.

Tehát miközben idén csökken a gazdasági teljesítménye, sokan erősen remélik, hogy a dolgok inkább előbb mint utóbb rendbejönnek, ugyanis nincs sok mentőlehetőség, ha mégsem így történne. "Ha a recesszió mértéke végletes lesz, az súlyosan fogja érinteni a banki ügyfeleket" - fogalmazott egy bankár, aki szerint azért még nem kell világvégére készülni.

napi online