A politikai életben elbizonytalanodott nyugdíjas
estéli imádsága:


Én Istenem, Jóistenem,
lecsukódik már a szemem.
A dolgomat bár még teszem,
elfáradt két dolgos kezem.
És ha mind komolyan veszem,
amit hirdet szép Fideszem,
megáll egykor élénk eszem!


Ezért Orbán szavát veszem:
Hogyha nagy többsége leszen,
nem gyárt újabb lövedéket,
csökkenti a jövedéket.
Cigarettán, meszen, szeszen!


Téged pedig arra kérlek,
hisz tudod, mi a népérdek:
Áldd meg Orbánt minden jóval,
gyermekeit hintalóval,
drága nejét hosszú gyeddel,
Nők Lapjával, Kiskegyeddel!


Ő meg művelje a kertet,
néha, saját maga mellett.
Töltse fejét tudás-halom!
És ha eljő az alkalom:
Mikor Alcsút-doboz királyt keres,
választást csak vele nyeress!


De a hazát hagyja békén!
Legyen nagy úr - kis környékén!
Nem is kérek mást, csak ennyit.
Lelkemen már ez is enyhít!
Ja, és álmom legyen békés,
ez a legutolsó kérés....!

Ámen
Ettől az "imától" Én is ihletet kaptam. Pacis ollan szépen szedte versbe,
hogy Én már "csak prózában" - akarok válaszolni.

Azaz kérni,- hiszen Mi már csak KÉRNI TUDUNK.

URAM,- KI A MENNYBEN VAGY,- ÉS LÁTOD,
MILYEN NAGY A MI NYOMORÚSÁGUNK,
hallgasd meg könyörgésünket!

Hiszen Mi már EZER ÉVE Hozzád imádkozunk,
de eddig mostohagyerekként kezeltél Minket,
nem hallgattad meg hozzád küldött fohászainkat.
Igaz,- meg se érdemeljük,- mert nem vagyunk méltók,
hogy szerény hajlékunkba jöjj.- és meghallgass minket.

Mert akárhányszor ÁLLTUNK a válaszút előtt,
Mi mindig a ROSSZ irányba indultunk el!
Akárhányszor szólt hozzánk IGAZ SZÓVAL egyik vagy másik hazánkfia,
Mi m indig csak hazugságokat HALLOTTUK MEG!
-És ha "választanunk kellett": KINEK AZ OLDALÁRA ÁLLJUNK,
Mindig a VESZTEST válASZTOTTUK.

MOST,- AMIKOR MEGINT "VÁLASZÚT ELŐTT ÁLLUNK",
KÜLDJ REÁNK GYÓGYÍTÓ ÁLMOT,-
hogy felébredve TISZTÁN LÁSSUK azt az utat,
ami nem a MULTBA, hanem a Jövőbe viszi sokat szenvedett Néped!

Küldd el Hozzánk Álommanódat,
hogy szórja Ránk a Gyógyító Álom aranyporát,
és reggelre felébredve FELEJTSÜK EL
mindazt a belénk táplált HAZUGSÁGOT,
amit a "trónját vesztett Király-jelölt" NYOLC ÉVIG töltött az agyunkba.

Add, hogy VASÁRNAPRA VIRRADÓRA olyan tiszta legyen az agyunk,
mintha KITAKARÍTOTTUK VOLNA Augias Istállóját,
(ami még vár ránk),- de amit IGÉRJÜK el fogunk végezni!

Csak SZABADÍTS MEG MINKET A GONOSZTÓL!
akkor Tiéd lesz megint ez az Ország,- a Hatalom és a Dicsőség!

MINDÖRÖKKÉ!