Ja és még egyigen fontos dolog, a diktatúra sem államforma, és nem is a hatalomgyakorlásának mikéntje( csak pejoratív értelembe az és nem másként)
A demokrácia és diktatúra viszont minden tekintetben összetartozó fogalom, egymás nélkül nem léteznek, ha nincs aze egyik akkor a másik sem létezik. Ha az egyiket megszüntetetd megszűnik a másik is. (Lásd a demokrácia értelmezése elvek és értékek működése címmel.)

Válasz

Így a diktatúrák eszközrendszerével szabályozzák a keretrendszert azaz a demokráciát. Létehoznak egy alapot amely meghatározza a keretrendszer pontos határait,és a keretrendszer határait átlépőkkel szembeni magatartást.Létrehoznak felépítményt (a diktaturák is ide tartoznak) a maga intézményrendszerével együtt amely biztosítja a keretrendszer folytonosságát és működését. (A hatalmi ágak is ide tartoznak valamint a politikai intézményrendszer is) Kiépítik a működtetés hierarchiáját és meghatározzák a hierarchia átjárhatóságát mobilitását.( Így aztán, ezért semmi értelme ilyesmiről beszélni, hogy választójog, meg szabadság kérdése stb,stb)
Szóval valahogy így tudom elképzelni a dolgot. Egyszer már valahol leírtam. de most megint megteszem. A mostani helyzetben ami a szabadságot illeti( szigoruan csak a hatalongyakorlás és haszonelvűség szempontjából vizsgálva)
89-ben ledöntöttük az addigi korlátokat amelyek a szabadságot valamilyen kordában tartották, de nem állítottunk helyette ujakat, aminek a következménye a szabadosság és a szélsőséges elemek elszaporodása lett. Hogy milyen korlátokra gondolok - hát például az erkülcs, a morál korlátaira, amelyek messze túlmutatnak a törvényeken,és tulajdonképpen az ember belső önszabályozásánek kellene hogy legyen, - de nincs.
Érdemes ezen elgondolkozni egy kicsit és egy kis vitát folytatni erről úgy gondolom.

Válasz

Folytatom:
A sok mi van akkor kezdetüre tudjuk a választ. Igen ha figyelembe vesszük azt hogy a demokrácia létezett az állam nélkül is azaz nem szükséges a demokráciához az állam ( ezért aztán nem lehet sem vezetési sem kormányzási forma) Ha a tradicionális logikát követjük és figyelembe vesszük az Arrisztotelészi 4-es szabályt és államelméletet akkor ki kell mondani hogy a demokrácia és az állam összetartozó fogalmak. Viszont ha ettől eltérünk és mai függvény argumentum tipusu logikát vesszük alapul valamint azt a tézist, hogy a társadalom az együttélésre,a munkamegosztásra egyáltalán a létezésére létrehozza a demokráciát, valamint a társadalomba működő csoportok érdekeinek érvényesítésére létrehozza az államot, rögtön kiviláglik, hogy a demokrácia sokkal szélesebb,mint az állam, és mintegykeretet képezve magába foglalja az államotÍgy a demokrácia intézményrendszerére gyakran rátelepszik az állam intézményrendszere. Ez egy más megközelítési forma nevezetesen az elvek és értékek felől közelítem meg a demokráciát. Ebben a helyzetben ilyen kérdésről vitázni, vagy egyáltalán feltenni, hogy mi van a szabadsággal értelmetlen kérdés, mert a demokrácia magábafoglalja a szabadságot. Ugyanilyen értelmetlen kérdés a választójog kérdése mivel ezeknek csakis a haszonelvűség és hatalomgyakorlás szempontjából van értelme.
Mivel ebből a szempontból vizsglva ademokrácia nemmás mint egy jól körülhatárolható ( földrajzilag) helyen élő személyiségek életfeltételük biztosítása céljából a személyiségjegyeik működtető szükségszerűségének önkéntes korlátozásával létrehoznak egy keretrendszert. Ezen keretrendszer működtetésére megbiznak személyiségeket.Felhatalmazzák ezen személyiségeket a keretrendszer működtetésével és védelmével.Ennek érdekében létesítenek diktatúrákat(hivatalokat)és meghatározzák ezen diktatúrák eszközrendszerét.
Folytatom.

Válasz

Kedves Klári!
Én egyáltalán nem csodálkozom azon amilyen helyzet kialakult a statisztikában. Az elmultrendszer akármilyen volt is, de létbiztonságot adott. Ha nagyon megnézzűk az életpálya előre ki volt jelölve gyerekkor, tanulás munka család gyereke nevelése nyugdij pihenés. Ez egy kiszámítható, kényelmes, ha úgy tetszik kockázatmentes út. Miért ne legyen szimpatikus akkor amikor most minden bizonytalan, nincs sem köz és létbiztonság? És nincsenek kiszámítható életpályák, még a másnap is bizonytalan. ne is várd el, hogy az a szinpátia ne legyen meg.
A másik oldala ehhez kapcsolódik. Az eszemmel tudom, hogy nincs más út mint egy territoriális állam, ha úgytetszik akkor az Egyesült Európai Állam felépítése és létrejötte majd később a globális Világállam léte. A szívem viszont az a "biztonságos fészket" sírja vissza. Ami pedig a demokráciát és a szabadságot illeti. Tudod az a véleményem ezzel kapcsolatban, hogy nem csak a közemberekben( a nem politikusokat értem ez alatt) de a politikai életben sincs tisztázva a demokrácia és a szabadság fogalma. Ha megkérdezel 10 embert, abból kilenc fújja, hogy a demokrácia az a népuralom, a népfelség elvének érvényesűlése a többség akaratának érvényrejutása stb. A demokrácia a görög demosz( nép ) szóból eredeztethető stb. stb. Mint a vízfolyás. Aztán itt vége is van ám az egésznek. Sínen vagyunk, mint a Biatorbágyi gyors( csak később siklik ki)
Hát igen, vannak akik még azt is hozzáteszik( olvastam tankönyvekben is) hogy a demokrácia az egy vezetési, kormányzási forma és ha megnézed akkor az Államformák között is úgy szerepel mint Demokrácia( köztársaság) megnevezés.
Aztán itt a bukta. Mi van akkor, ha ezt a fogalmat nem a hatalomgyakorlás és haszonelvűség szintjén állva szemléljük? Mi van akkor ha a demosz nem csak népet jelent, hanem a legkisebb közigazgatási egységet és tulajdonképpen az önkormányzatok ősét jelöli? Mi van akkor ha I.e. 594-ben kiadott Kleisztratoszi alkotmányra hívatkozva azt mondjuk, hogy Attikát 100 demoszra osztotta fel a görög államszervezet?.
Folytatom csak nem lehet majd felvinni

Előzmény

Válasz

Látjátok a folytonitást? Imre a múlt statisztikáit tette fel, miszerint minden harmadik honfitársunk visszasírja a békés, döntési felelősséget nem igénylő de egyben igénytelen és egyéni választási lehetőséget nem megengedő rendszert. Ugyanakkor nem tetszik az ehhez hasonló most kialakulás alatt lévő Európai Egyesült Államok keretében élni. Pedig a szabadságunk és egyéni-nemzeti választásunk megvonásával ugyanefelé haladunk. Vagy nem?

Válasz

Kedves Imre!

Itt nem lehet cenzúra! Kizárt. Küldd el nekem amit szeretnél feltenni az internetoktatas@index.hu-ra és felteszem, ha neked nem megy.

Válasz

Fel akartam tenni, egy grafikát a témában, amely szemlélteti, a külömböző országok véleményét.

Képzeljétek, nem tudtam. a grafikát, még a saját képeim közül is eltüntették.

Hihetetlen. Van nálunk cenzura?
Mit gondoltok.

Válasz

Magyarország az élen: visszasírjuk a Vasfüggönyt
Ugrósdy Márton
2009. november 3., kedd Tegnap jelent meg a Pew Global Attitudes Project új jelentése, mely a rendszerváltásról alkotott kelet-európai véleményeket méri fel. Az eredmény ellentmondásos: bár a megkérdezettek nagyobb része örült a rendszerváltásnak, nagyon sokan fenntartásokkal közelítenek az új helyzethez.
Magyarországon most a lakosság 46 százaléka tartja jónak a jelenlegi rendszert, míg 1991-ben még sokkal nagyobb volt a lelkesedés, akkor 80 százalék gondolta úgy, hogy a szabad verseny és a szabadpiac A felmérés szerint a magyarok különösen elégedetlenek a jelenlegi politikai helyzettel: a lakosság 77 százaléka kritikus a politikai rendszerrel szemben, 91 százalék szerint az ország rossz irányba halad, és 94 százalék gondolja úgy, hogy a gazdasági helyzet pocsék. A politikai részvétellel kapcsolatos adatok is elszomorítóak, mindössze a lakosság 34 százaléka gonolja úgy, hogy számít a szava a politikábanhasználni fog az országnak

Nagyon érdekes válaszok születtek viszont arra a kérdésre, hogy a szocializmus alatt jobban éltek-e az emberek. A lengyelek 35, az oroszok 45, míg a magyarok 72 százaléka szerint az emberek most rosszabbul élnek, mint a Vasfüggöny leomlása előtt. A nosztalgikus érzések a térségben Magyarországon a legerősebbek, hozzánk hasonlóan csak az ukránok és a bolgárok sírják vissza a kommunizmust, mindkét országban a lakosság 62 százaléka szerint jobb volt az élet a párttitkárok alatt. A magyarok elenyésző kisebbsége, csak 8 százalék gondolja úgy, hogy az jobban él mint húsz évvel ezelőtt.

A térség lakói alapvetően úgy érzik, a rendszerváltások a politikai és gazdasági elit hasznát szolgálták, és ezért elutasítóak a jelenlegi politikai elittel szemben

Fentiek idézetek.

A kitekintő.hu olvastam Nem a teljes cikket tartalmazza

Válasz

Most írtam be egy cikket a Lisszaboni Szerződésről, mely az Európai Unió demokratikus voltáról szól. Csak egy szabad és demokratikus Európában képzelhető el szabad és demokratikus Magyarország. Főleg, ha ratifikálják a Lisszaboni Szerződést.
Kiváncsi vagyok a tagok véleményére is. Beszélgessünk arról, hogyan őrizhető meg e szabadság.

Válasz

Ne csak én beszljek:

A politika és a bírák
Van mitől félniük
Sokak szerint egyre erőszakosabb, félelmetesebb a tárgyalótermi légkör. A politikai színezetű perek közönsége mind zajosabban demonstrál. Néhány büntetőjogi tárgyalás (zászlókkal, jelmezekkel) színielőadásra emlékeztet. Korántsem jobb a helyzet a „közönséges tyúkperek” tárgyalásán. Az első sorból szotyolával köpködnek, anyázzák a bírát. Politikai pártok hirdetik: ütött az óra, közeledik az „elszámoltatás”. Majd ha nyerünk, és hatalmon leszünk. Van-e még tekintélye a magyar bíróságnak? BUJÁK ATTILA írása.

Kolléganőnk kissé megviselten érkezett a tárgyalásról. A hét nagy „előadásán” járt. Hiába, a gárda. Az utcafrontot a fekete sereg összekapaszkodva, kordonnal zárta el, harsogtak a győzelmi indulók. A technikai bejáratnál elképesztő volt a tumultus, mindenkit falhoz szorítottak a beözönlő árpádsávosok. A tudósító, ha késve érkezett, már el sem jutott a zsúfolt teremig. Az ajtó mögül mackós hahota szűrődött ki. A díszvendég Für Lajos, első demokratikus kormányunk hadügyére bemutatta: honszeretete a régi.


Az tán, a volt szoc. országok,beletaposnak egymás ügyeibe:

Legujabb, hogy a szlovák EÜ. kijelenti, hogy nem jó a magyar vakcina, mert a WHO tól, nem kaptak engedélyt.

Vagy csak arról van szó,hogy törvényalkotóink nem állnak a helyzet magaslatán?
Vagy van ebben szándékosság is?

Válasz